Bizonyos esetekben feleződhet a végkielégítés összege

Bizonyos esetekben a közalkalmazott csupán a végkielégítés felére jogosult, kivéve, ha a felajánlott új munkakör lehetőségét alapos indokkal nem fogadta el - tudtuk meg a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől. Az alapos indokokat egyébként a törvény nevesíti.

A kérdés a legtöbbször úgy merül fel, hogy jogosan jár-e el a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltató, ha felmentés esetén más munkakört ajánl fel a közalkalmazott részére, és amennyiben utóbbi ezt nem fogadja el, akkor nem kapja meg a teljes végkielégítés összegét - fejtette ki dr. Tóth Hajnalka.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint kétségtelen, hogy a munkáltatónak valóban joga van ahhoz, hogy a közalkalmazott számára, felmentése esetén, másik munkakört ajánljon fel.

Ezt akkor teheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, az országgyűlés, a kormány, valamely központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkenést, illetve átszervezést kell végrehajtani, valamint a közalkalmazott alkalmatlansága egészségügyi ok következménye.

A felmentést a munkáltató köteles megindokolni, és az indoklásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Továbbá a munkáltatónak kell igazolnia, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

Más munka felajánlása

A munkáltató fenti esetekben írásban tájékoztatja a közalkalmazottat a másik, betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazottnak a munkakör-felajánlásról szóló írásbeli tájékoztatás átvételétől számított két munkanapon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e a felajánlott új munkakört.

Ha két napon belül erről nem nyilatkozik, akkor ezt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott munkakör lehetőségét nem igényelte volna. Utóbbi esetben a közalkalmazott a végkielégítés felére jogosult, kivéve, ha a felajánlott új munkakört alapos indokkal nem fogadta el.

Alapos indokok

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint ilyen alapos indoknak minősül különösen az, ha a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye nyolcvan százalékánál, valamint ha a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel.

Alapos indok, ha a teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

A törvény alapos indoknak minősíti azt is, ha az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.

A végkielégítés mértéke

A közalkalmazott végkielégítésének mértéke három év esetén egyhavi, öt év esetén kéthavi, nyolc év esetén háromhavi, tíz év esetén négyhavi, tizenhárom év esetén öthavi, tizenhat év esetén hathavi, húsz év esetén pedig nyolchavi átlagkeresetének megfelelő összeg.

A végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Emelt végkielégítés számítása

A végkielégítés mértéke háromhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra, illetve a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a munkavállalót, ha korábban már részesült emelt összegű végkielégítésben. Az emelt összegű végkielégítést feltüntetik a munkavállaló részére kiadott igazoláson is. Munkaszerződésben, kollektív szerződésben ezektől a szabályoktól a felek eltérhetnek, azonban csak a munkavállaló előnyére a végkielégítés tekintetében.

Figyelmen kívül kell hagyni

A végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka időtartamát, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.