Tévedés, hogy a próbaidő csak a munkáltatót védi

A közhiedelemmel ellentétben a próbaidő jogintézménye nem csupán a munkáltató előnyeit szolgálja, hanem sok esetben a munkavállaló javát is szolgálja - mondta el az [origo] - nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A Munka törvénykönyvének augusztusi változásai a próbaidő kapcsán leszögezik, hogy a próbaidő tartama harminc nap, kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb, vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak.

A munkajogi szakértők szerint a próbaidő egyfajta biztosíték munkavállaló és munkaadó részére, a munkával történő megismerkedésre, illetve a munkáltató részéről az alkalmazott képességeiről való meggyőződésre. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél által azonnali hatállyal megszüntetheti.

Próbaidő csak és kizárólag a munkaszerződés megkötésekor és írásban köthető ki, ha ezt a felek nem tették meg, úgy annak fennállására később egyik fél sem hivatkozhat, és magába a munkaszerződésbe sem kerülhet be utólagosan. Próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszűntetheti.

Tévedés és köztudat

Bár sokszor úgy tűnhet, a próbaidő mindössze a munkáltató előnyére válik, ám ez nem teljesen fedi a valóságot. A próbaidő intézménye nem egy elvetemült lehetőség a munkajogban, az sok esetben a munkavállaló javát is szolgálhatja - hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Burján Zsuzsanna hangsúlyozta: a próbaidő jogintézményével kapcsolatosan több tévedés ívódott a köztudatba, miszerint e jogintézmény gyakorlati alkalmazásával főként a munkavállalók válnak kiszolgáltatottá a munkáltatókkal szemben.

Pedig a próbaidő szabályozásának indoka sokszor ennél jóval egyszerűbb: a felek a munkaviszony létrehozásakor nem ismerik egymást. A feleknek azonban lehetőségük van annak eldöntésére, hogy a próbaidő elteltét követően kívánnak-e egymással dolgozni, vagy sem.

Valójában a munkaviszonyt bármelyik fél, próbaidő alatt, egyoldalú nyilatkozatával, és indokolási kötelezettség nélkül azonnal megszűntetheti. Ezt a nyilatkozatot javasolt írásban, igazolható módon átadni, kézbesíteni a másik fél részére. (A munkavállaló természetesen a munkáltatói jogok gyakorlója részére adhatja át joghatályosan a nyilatkozatát.)

Nem elég csak szóban rögzíteni

Az utóbbi időszakban megfigyelhető, hogy egyrészt a munkaviszony létesítésekor a felek egyre gyakrabban kötnek ki próbaidőt, másrészt azonban az is megfigyelhető, hogy azt a felek csak szóban rögzítik.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: a szóban kötött, ebben a formában nem érvényes, mégis vannak olyan munkáltatók, akik egy szóbeli megállapodásra alapozva szüntetik meg a munkaviszonyt, mondván, szóban ebben állapodtak meg.

Ám a próbaidőről nem elegendő szóban megegyezni, hiszen az ilyen szóbeli megállapodás mintha nem is történt volna meg. A próbaidő, tehát a munkajog szabályi szerint érvényesen, és hatályosan előre meghatározva, a munkaszerződésben, azaz írásban köthető ki. A próbaidő kikötése szempontjából lényegtelen, hogy a munkaviszony határozatlan, vagy határozott időtartamú.

Több munka megpályázása esetén

A próbaidő intézménye különösen akkor szolgálhatja a munkavállaló érdekeit, amikor több munkát is megpályázott, és nem feltétlenül a vágyainak leginkább megfelelő munkahelyről jeleztek számára vissza - hangsúlyozta dr. Burján Zsuzsanna. Így, bár elhelyezkedett, de időközben - a próbaidő alatt - megkapta azt a másik munkalehetőségét, amire vágyott. Ekkor nem kell más tennie, mint jeleznie a munkáltatójának, hogy próbaidő alatt meg kívánja szűntetni a munkaviszonyát.

Azonnali hatállyal megszüntethető

A próbaidő alatt a munkaviszony minden kötöttség nélkül azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethető. A munkaviszonynak ebben a formában történő megszüntetésére is vonatkozik az a követelmény, hogy a jogokat és a kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni.

Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.