Sokba kerülhet a szarvasbőgés: ki fizeti a vaddal való ütközést?

A vadakért, az általuk okozott kárért főszabály szerint a területileg illetékes vadásztársaság felel, ám e felelősség megállapítása mégsem minden esetben egyértelmű, és a bizonyítási kötelezettség a gépjármű tulajdonosát terheli - fejtette ki az [origo] számára a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A szakemberek ténykérdésként kezelik, hogy az őszi idény kezdetével egyre nagyobb számban fordulnak elő a vaddal történő ütközés során bekövetkezett gépjármű károk, sőt, az elmúlt években jelentősen nőtt az ilyen jellegű balesetek száma.

A vadakért való felelősség elvileg a területileg illetékes vadásztársaság terhére róható. Ám a felelősség megállapítása mégsem minden esetben egyértelmű, és követelés sem minden esetben áll meg a vadásztársasággal szemben - hívta fel a figyelmet dr. Burján Zsuzsanna.

Ennek egyrészről a bizonyíthatóság szab határt, másrészről pedig azoknak az objektív körülmények fennállta, melyek a bírósági gyakorlat alapján mentesíthetik a vadásztársaságot a felelősség alól.

Sokan nem tudják, hogy a hatályos polgári jogi szabályok alapján a károsultat, a gépjármű tulajdonosát terheli a bizonyítási kötelezettség annak tekintetében, hogy kára keletkezett, illetve az összeg nagyságának tekintetében.

Ez a bizonyítási teher pedig azt követeli meg, hogy az első pillanattól fogva a károsult megtegye a szükséges lépéseket, rögzítse a bizonyítékokat annak érdekében, hogy a későbbi eljárás során hitelt érdemlően bizonyíthassa kárigényét. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint e lépéseket a baleset helyszínén és időpontjában célszerű megtenni.

Lépésről lépésre: első körben a rendőrség

Fontos minden kárigény érvényesítése során a történteket lehetőleg a balesettől független, elfogulatlan személlyel történő rögzítése. Erre leginkább a rendőrség javasolható, így célszerű a vaddal történt ütközést követően őket hívni a helyszínre.

A rendőrség jogosult az esetről szóló jegyzőkönyvet felvenni, ebben rögzítve azokat az objektív ismérveket, melyek alapjaiban döntik el az eset jogi érvényesíthetőségét. Ezek az ismérvek elsősorban a vadra figyelmeztető táblával, a közlekedési viszonyoknak megfelelő járművezetéssel vannak összefüggésben.

A rendőrség jogosult továbbá a baleset helyszínéről, a gépjármű sérüléseiről, és az elhullott vadról is fényképfelvételeket készíteni. Fontos - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője -, hogy a rendőrség nyilatkozni arról is elsőként, hogy a balesettel érintett útszakasz mely vadásztársaság illetékességi területére esik. Ennek azért van jelentősége, mivel az igény is az illetékes vadásztársasággal szemben érvényesíthető.

Ha a hatóság a jegyzőkönyvet felvette, és az esetről fotókat is készített, úgy a későbbiek során javasoljuk ezeket az iratokat a rendőrségtől kikérni. Célszerű ebben a helyzetben megkérdezni, hogy a helyszínre az intézkedő rendőrök, melyik rendőrkapitányságról érkeztek, és az iratokat honnan tudjuk kikérni.

Tanúnyilatkozatok

A bizonyíthatóság szempontjából jelentősége van annak is, hogy akad-e olyan személy, aki a baleset bekövetkeztét közvetlenül látta, aki tehát konkrétan tud a baleset körülményeiről, az ott lejátszódott eseményekről nyilatkozatot adni. A tanúk nyilatkozatai azért fontos bizonyítékok, mivel a helyszínre utólag kiérkezett rendőrök, kizárólag a baleset utáni tényeket tudják rögzíteni, azonban a baleset pontos körülményeiről nyilatkozni nem tudnak - hangsúlyozta dr. Burján Zsuzsanna.

Nem éri meg elvinni a vadat

Abban az esetben, ha a baleset során a vad elhullik, akkor ezt jelezni kell a vadásztársaság felé is. Zömében a helyszínre érkező rendőrök ilyen esetben már eleve értesítik a vadásztársaságot, és az elhullott állat átadását biztosítják a vadásztársaság számára. Ez azért lényeges, mivel a vadak értéket képviselnek, így amennyiben valaki jogosulatlanul elviszi az elhullott állatot, az komoly következményekkel számolhat.

A gépjármű kijavítása

A gépjárművekben bekövetkezett kár érvényesítéséhez csupán az egyik lépés a helyszínen történt, körültekintő eljárás. A kár és annak összegszerűsége kapcsán a bizonyítási kötelezettség a károsultat terheli. Ez azt jelenti, hogy a vadásztársasággal szemben csak azoknak a gépjárműsérüléseknek a kijavítási költsége érvényesíthető, amelyek a káreseménnyel kapcsolatosan keletkeztek. Ez kétféle módon történhet meg, egyrészről számlával, másrészről javítási árkalkulációval. A gépjárművet csak a biztosító kárszemléjét követően javasolt megjavítani - mondta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Harminc napon belül

A vaddal történő ütközésből eredő károk érvényesíthetőségének csak az egyik szelete a bizonyíthatóság. Ugyanis fennállnak olyan követelmények, melyek be nem tartása az igényt eleve érvényesíthetetlenné teszi. Elsősorban ilyen az igényérvényesítési határidő is. A törvény a kárigény bejelentésére határidőt szab, melyet a baleset bekövetkeztétől kell számítani, és amely harminc naptári napot tesz ki.

Ez a határidő úgynevezett jogvesztő határidőnek minősül, így ha a károsult ez idő alatt nem jelenti be a kárát a vadásztársaság felé, akkor a továbbiakban már nem is terjesztheti elő a követelését. Minden esetben célszerű, hogy az igény bejelentése írásban történjen, lehetőleg olyan módon, hogy a későbbiek során annak postai feladását és kötelezett általi kézhezvételét is igazolni lehessen - húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.

A bírói gyakorlat

A vonatkozó bírói gyakorlat azonban igen szigorú követelményeket támaszt a vadásztársaság felelősségének megállapításához. Ilyen támpontot jelent például az a körülmény, ha a vadásztársaság nem helyezett ki táblát a vadveszélyre vonatkozóan, és a gépjárművezető az útviszonyoknak megfelelően, a közlekedési szabályok betartásával vezette gépjárművét. Ezen felül azonban akkor van esély a bírósági úton történő igényérvényesítésre, ha azt is lehet bizonyítani, hogy a vadásztársaság oldalán valamilyen "rendellenesség" lépett fel. Ilyen rendellenesség lehet például az, ha a vadásztársaság etetők elhelyezésével az út közelébe szoktatta az állatokat, vagy éppen vadászati, vagy párzási idény van.