Elősegíthetik a későbbi kárrendezést a közúti baleset résztvevői

A személyi okmányok elkérésével, fényképfelvétellel és más módon is megkönnyíthetik a későbbi kárrendezési eljárás lefolytatását a közúti balesetek résztvevői - hangsúlyozták az [origo]-nak jogi szakértők.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint amennyiben személyi sérülés történt, nyomban értesíteni kell a hatóságokat, így a rendőrséget, mentőket, tűzoltóságot. Ha nem történt személyi sérülés és a két fél a helyszínen meg tud egyezni a felelősség kérdésében, úgy ki kell tölteni a kék-sárga baleseti bejelentőt.

Dr. Tóth Hajnalka szerint fontos, hogy a károkozó saját kézírásával írja be, miszerint elismeri a balesetért való felelősséget. A baleseti bejelentőre olvashatóan, a valóságnak megfelelő adatokat kell leírni (különösen fontos: időpont, helyszín, rendszám, sérülések megnevezése, tanúk neve, elérhetősége, aláírások).

A jog szerint, ha a balesetben résztvevő másik fél elismeri a felelősségét, nem köteles átnyújtani a személyazonosító okmányait, ám erre megkérhető. Megtörténhet, hogy a felelősséget elismerő nem hajlandó megmutatni a kérdéses okmányokat, sajnos, amennyiben hamis adatokat ír le, igen kevés esély lesz a kár megtérítésére, azaz, ilyen esetekben megfontolandó a rendőrség értesítése - figyelmeztetett.

A Magyar Autóklub jogi irodájának vezetője kiemelte: a baleset helyszínéről, a járművek helyzetéről, sérüléseiről érdemes fényképfelvételeket készíteni akár mobiltelefonnal is, és hasonlóképpen érdemes rögzíteni a balesetről információval rendelkező tanúk nevét, még akkor is, ha nem vitás a felelősség kérdése. Ez ugyanis a későbbi kárrendezést segíti - mutatott rá Gyulainé dr. Tóth Zsuzsanna.

Ha nincs baleseti bejelentő

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint, ha az érintetteknél nincs baleseti bejelentő, a balesetben részes felek akkor is jegyezzék fel egymás legfontosabb adatait, de minimálisan a másik jármű rendszámát, kötelező gépjármű felelősségbiztosítójának nevét, valamint a gépkocsi tulajdonosának, illetve vezetőjének a nevét, elérhetőségét, illetőleg azt, hogy ki a felelős a balesetért.

Amennyiben mi vagyunk felelősek a balesetért, úgy a másik fél kárát a mi kötelező felelősségbiztosítónk téríti meg, és ugyanez fordítva, ha a másik fél felelős a mi kárunkért, az ő felelősségbiztosítójától követelhetjük a kárunk megtérítését - mondta.

Teendők a helyszín elhagyása után

Gyulainé dr. Tóth Zsuzsanna kiemelte: a helyszín elhagyását követően is maradnak teendők. A biztosított öt munkanapon belül köteles biztosítójánál bejelenteni a káreseményt, a károsult harminc napon belül köteles kárigényét bejelenteni a károkozó felelősségbiztosítójának. A kárrendezés során egyébként az érintettek kötelesek együttműködni a biztosítóval.

Dr. Tóth Hajnalka is hangsúlyozta: a károsult fél harminc napon belül köteles kárigényét bejelenteni a károkozó kötelező felelősségbiztosítójának. Ha kárigényünket nem tudjuk még pontosan megjelölni, elegendő a követelések feltüntetése (például: javítási költség, kamat, bér-gépkocsi) azzal, hogy amint az összegszerűségre vonatkozó iratok a rendelkezésére állnak, azt megküldjük a biztosítónak.

Két-három hónapig tart a rendőrségi eljárás

A kötelező felelősségbiztosító részére a káresemény bekövetkezésével, a felelősség megállapításával, a kárügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseire a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

Abban az esetben, ha a balesetért mi vagyunk felelősek, számítsunk arra, hogy a kárunkat a kötelező felelősségbiztosító nem, csak a casco téríti meg - nyomatékosította a szakember. Érdemes tisztában lenni azzal továbbá, hogy ha értesítjük a rendőrséget, ők kötelező jelleggel megindítják az eljárást, amely körülbelül két-három hónapig tart, de akár tovább is, az ügy jellegétől függően. Annak a személynek, akinek a felelősségét a balesetért a rendőrség megállapítja, bírságot kell fizetnie.