Kiemelt, ám nem korlátlan munkajogi védelemmel bírnak a szakszervezeti tisztségviselők

Vágólapra másolva!
A munkavállalói érdekképviseletek zavartalan működésének biztosítása céljából a szakszervezeti tisztségviselők kiemelt munkajogi védelmet élveznek. Ám ez a jog nem korlátlan, a szakszervezeteknek adott esetben "alaposan" meg kell indokolniuk a munkáltató intézkedésével szembeni ellenvéleményüket - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Vágólapra másolva!

A szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmére vonatkozó szabályok azt szolgálják, hogy a tisztségviselőt szakszervezeti szerepvállalása miatt hátrányok ne érjék, vagy ha az mégis bekövetkezik, bírósági jogvédelemre legyen lehetőség.

A szakszervezet - törvényes határidőn belül - írásban köteles közölni a véleményét a tervezett intézkedésről, és amennyiben azzal nem ért egyet, az egyet nem értés indokait is közölnie kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a Munka törvénykönyvében meghatározott eredménnyel járna.

A tisztségviselőt megillető védelem a megbízatás idejére, illetve, annak megszűnését követő egy évre vonatkozik, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője aláhúzta: a munkavállalói érdekképviseletek zavartalan működésének biztosítása céljából a szakszervezeti tisztségviselőknek a Munka törvénykönyve kiemelt munkajogi védelmet biztosít.

Ezen intézmény megértéséhez elengedhetetlen annak meghatározása, hogy mit is értünk szakszervezet alatt - fejtette ki dr. Fésü Gizella. A szakszervezet a munkavállalók érdekeinek elősegítését és védelmét szolgáló egyesülés, amely célja a közös követelések elérése - például, fontos szociális kérdések, munkabérek emelése - a munkáltatóval szemben.

Előzetes egyetértés

A szakszervezet alapvető joga, hogy valamennyi munkavállalót tájékoztassa az őt megillető jogokról és kötelezettségekről, így a munkavállalók olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy fel tudjanak lépni jogaik érvényesítési érdekében (például: a munkaegészségügyi előírások tekintetében).

A tisztségviselőket megillető munkajogi védelem legfontosabb eleme, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges többek között a munkavállaló kirendeléséhez, a tizenöt munkanapot elérő kiküldetéséhez, az átirányításához, ha ez a munkavállaló más munkahelyre való beosztásával jár; továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez.

E jogszabályi rendelkezésekből következően az egyetértés hiányában megtett munkáltatói intézkedés, a munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással való megszüntetése jogellenesnek minősül.

A szakszervezetnek is indokolnia kell

Rendkívüli felmondás előtt elegendő a megfelelő szakszervezeti szerv véleményét előzetesen kikérni. Az előzetes véleménykérés elmaradása még nem eredményezi az intézkedés jogellenességét. Az indoklásban fel kell sorakoztatni érveket amellett, hogy miért nehezíti el a szakszervezet működését a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondása.

Rendes felmondás esetén a szakszervezet a tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját nyolc munkanapon belül, rendkívüli felmondás esetén három munkanapon belül írásban közölheti. Ha a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, döntését meg kell indokolnia - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A szakszervezet e joga azonban nem korlátlan, alapos ok nélkül nem tagadhatja meg beleegyezését. Az indokolás például akkor alapos, ha bizonyítja, hogy a tervezett intézkedés elmaradása nem jár aránytalan, súlyos hátránnyal a munkáltatóra nézve.

Hallgatás - beleegyezés

A hallgatás beleegyezésnek minősül: ha ugyanis a szakszervezet véleményét határidőn belül nem közli, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve, annak megszűnését követő további egy évre illeti meg, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

A felek közötti együttműködés követelménye a munkajog világában is nélkülözhetetlen. Ahhoz, hogy a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségének eleget tudjon tenni, célszerű a szakszervezetnek tájékoztatni abban a körben, hogy kik azok a munkavállalók, akik szakszervezeti tisztséget töltenek be - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Választott és meghívott tisztségviselő

A magyar joggyakorlatban egyébként a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának állásfoglalásáig vitás volt, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselőt megillető kiemelt munkajogi védelem ugyanígy jár-e a meghívott, úgynevezett kooptált szakszervezeti vezetőknek.

Az állásfoglalás erre igenlő választ adott, vagyis, amennyiben választott szakszervezeti tisztségviselőről beszélünk, a meghívott (kooptált) szakszervezeti tisztségviselőt is értjük alatta.

A tisztségviselők munkaidő-kedvezménye

A törvény rendelkezik a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezményről is. A munkaidő-kedvezmény az adott munkahelyen működő szakszervezet taglétszámához igazodik, minden három tag után havi két óra, amelybe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be.

A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet önállóan dönt, a munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni, erre az időtartamra távolléti díj illeti meg a tisztségviselőt. A fel nem használt munkaidő-kedvezmény, de legfeljebb annak fele - megállapodás esetén - pénzben megváltható, ezt az összeget a szakszervezet csak érdekvédelmi célokra használhatja fel.