Közeledik az év vége: mi legyen a ki nem vett szabadsággal?

Bár elterjedt gyakorlat, hogy a szabadságot a következő évre viszi át a munkavállaló a cég belegyezésével, és e szükség szülte megoldás mindkét félnek előnyös lehet, ám a Munka törvénykönyve szabályai egyértelműek: a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.

A jelenleg hatályos Munka törvénykönyvének vonatkozó szabályai egyértelműen kimondják, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak számít akkor is, ha legfeljebb öt munkanappal csúszik át a következő évbe - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Vizi András rámutatott: a munkajog nem ismeri el, hogy a felek közös megállapodásukban rendelkezhetnének a szabadság felől. A törvény csak a munkáltatónak és csak abban az esetben engedi meg a következő évben való szabadságkiadást, ha a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke indokolja vagy egyéb, a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel.

Ilyen esetben, legkésőbb a következő év március 31-ig lehet kiadni a szabadságot, a kollektív szerződés a határidőt június 30-ig tolhatja ki. Fontos, hogy ily módon csak az éves szabadság maximum egynegyedét lehet áttolni a következő évre. Kivételesen fontos gazdasági érdeknek olyan körülmény minősül, amely a felmerülése esetén a szabadság kiadása meghatározó módon befolyásolja a munkáltató gazdasági helyzetét.

További feltétel, hogy ez a körülmény munkaszervezéstől független esemény legyen. Például, ha egy cég olyan sürgős megrendelést kap, amit január elsejéig teljesíteni kell, akkor az intézkedés jogszerű, ám amennyiben vannak olyan kollégák, akikkel az érintett dolgozó munkája helyettesíthető, akkor támadható a szabadsággal kapcsolatos munkáltatói utasítás.

Közvetlen és súlyosan érintő ok

A másik eset a működési kört közvetlenül és súlyosan érintő ok. A törvény itt csak példálózó felsorolást ad, mi szerint ennek minősül különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása. Egy súlyos üzemi baleset, egyéb veszélyhelyzet tehát indokolhatja az intézkedést.

Hozzá kell tenni, hogy jogvita esetén, a példálózó felsorolás és a tág fogalmak miatt, minden esetben egyénileg kell a bíróságnak megállapítania, hogy az előbbi feltételek fennálltak, vagy sem - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az ilyen indokkal visszatartott szabadságnál fontos az is, hogy amennyiben a rendkívüli állapot eltelte után marad még annyi munkanap az évben, hogy a szabadság kiadható, akkor azt mindenképpen ki kell adni.

Az utolsó negyedévben felvett munkavállaló

Korábban gyakorlati probléma volt, hogy az év utolsó negyedévében felvett munkavállalónak mindenképpen ki kellett adni a szabadságot még az év évégig. A napokban elfogadott új munkajogi kódex, ésszerű módon, ebben az esetben lehetőséget biztosít arra, hogy a szabadságot a következő év március 31-ig adják ki.

Megmaradt szabadság következő évre való áttolási lehetősége gazdasági érdek vagy a munkáltató működését érintő ok miatt, legfeljebb március 31-ig és csak akkor, ha erre a kollektív szerződés lehetőséget biztosít.

Emellett a munkáltató és a munkavállaló is megállapodhat abban, hogy a szabadság egyharmadát a következő év végéig veszi ki a munkavállaló.  A törvény egyértelművé teszi, hogy a munkaviszony végig ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltani, azaz felmondási idő alatt nem kell feltétlenül kiadni a szabadságot - hangsúlyozta dr. Vizi András.

Időpont és tájékoztatás

Ami egyébként az alapszabadság kiadásának legfontosabb rendelkezéseit illeti: az alapszabadság egynegyedének kiadása a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell,  megtörténnie, kivéve a munkaviszony első három hónapját. A munkavállaló a szabadság e részének kiadását a szabadság kezdete előtt legalább tizenöt nappal köteles bejelenteni. A szabadságot kiadása két részletben kell, hogy megtörténjen, ennél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.

A szabadság kiadása időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal kell közölni a munkavállalóval. A szabadság kiadása időpontját csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg a munkáltató, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit megtéríteni köteles.