A gazdasági válság miatt megnövekedett az anyagi nehézségeiket életbiztosításaik felmondásával enyhíteni szándékozók száma - derül ki a D.A.S. JogSzerviz tapasztalataiból. Ám az egyedi szabályokat, eltéréseket tartalmazó biztosítási forma megkötése, felmondása esetében lényegesen több az előírás, mint más biztosítások esetében.

Az életbiztosítások "jogi természetének" megértéséhez tudni kell, hogy két főbb, egymástól elkülönült biztosítási terület létezik, ezek a vagyon és a személybiztosítások köre - fejtette ki dr. Burján Zsuzsanna, a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A vagyonbiztosítások középpontjában, mint biztosítási kockázat, mindig valamely vagyontárgy, vagy vagyoni érdek áll. A személybiztosítás tekintetében a biztosítási esemény valakinek a személyével van összefüggésben.
A klasszikus életbiztosítás biztosítási eseménye a polgári jog szabályai szerint a halál, vagy valamely, előre meghatározott életkor elérése. A biztosítási piacon több éve már új életbiztosítási konstrukcióként jelenik meg a befektetéssel kombinált életbiztosítás, illetve egyéb, vegyes biztosítás.
A biztosítási piac véges, így a biztosítók a fogyasztók megszerzése érdekében különböző biztosítási termékeket dobnak piacra. Így lehetséges az is, hogy egyes biztosítások nemcsak halálesetre szólnak, hanem bizonyos kor elérésére, vagy esemény megélésére is.
Léteznek biztosítások, melyek külön eseményként rögzítik a házasságkötést, gyermek születését, vagy a biztosított kiskorú meghatározott életkorának elérését, továbbtanulási lehetőségét is.
Befektetési célú életbiztosítások
A befektetési célú életbiztosítások szolgáltatása elsősorban abban mutatkozik meg, hogy a befizetett biztosítási díjat részvényekbe, egyéb papírokba forgatják, mely végül a szerződésben meghatározott időtartam lejártával a pénzpiaci mozgásoktól függően nyereséget, vagy veszteséget hoz.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint e biztosítási megoldások alapján különböző, sokszínű termékekkel és újdonságokkal találkozhatunk a biztosítási piacon, melyek biztosítókként eltérőek.
A tájékoztatási kötelezettség szerepe
A biztosítási jog egyik lényeges eleme a tájékoztatási kötelezettség, mely mind a szerződő, illetve biztosított személy, mind pedig a biztosító vonatkozásában lényeges. Ugyanis, a biztosító a kockázatot akkor tudja felmérni, ha a lehető legtöbb információ birtokában van.
Például, egy vagyonbiztosítás szempontjából nem mindegy, hogy a biztosított gépjármű a fővárosban, vagy egy kisebb településen közlekedik, mivel a nagyobb forgalomban nyilvánvalóan nagyobb a kockázata is a közlekedési balesetnek.
Így, minél nagyobb az esély arra, hogy a biztosítási esemény bekövetkezik, annál magasabb lesz a biztosítási díj is, amennyiben a biztosító vállalja a nagy kockázat ellenére megkötni a szerződést. Az életbiztosításoknál (különösen a befektetési jellegűeknél) a tájékoztatási kötelezettségnek nagy jelentősége van - húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.
A biztosítónak külön kell tudnia igazolnia (akár a szerződő aláírásával), hogy tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Ugyanis, ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást olyan körülményről, mely miatt a szerződést nem kötötte volna meg, akkor mentesülhet a szolgáltatása alól.
Kivételt képez az az eset, ha a biztosítási szerződés megkötése és a biztosítási esemény bekövetkezése között több mint öt év eltelt, függetlenül attól, hogy a szerződő/biztosított eleget tett-e a tájékoztatási kötelezettségének vagy sem.
Lényeges feltétel - többek között - az, hogy a szerződő, a biztosított csak akkor köteles valamely tényt közölni, ha a biztosító azzal kapcsolatosan kérdést tett fel. Ezért az élet- és baleset, illetve egészségbiztosítások körében, a szerződéskötéskor írásban szükséges a szerződőnek a biztosító (akár egészségi állapotával összefüggő) kérdéseire válaszolni.
Életbiztosítások: lényegesen több előírás
A befektetési életbiztosítások esetére, annak pénzügyi vonzata miatt, lényegesen több előírás vonatkozik, mint a klasszikus életbiztosításokra. Itt nemcsak a befektetési egységhez kapcsoló tájékoztatásról van szó, hanem arról is, hogy a biztosító egyáltalán nem köteles meghatározott hozamot garantálni.
A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: nagyon sok esetben pontosan ez vélt garancia képezi a jogvita tárgyát is, ugyanis a szerződő azt reméli, hogy egy-két éves megtakarítással, befektetéssel, sokkal nagyobb összeget kap vissza a biztosítótól, mint amekkorát biztosítási díjként befizetett.
A másik jogvitára okot adó esetkör, amikor a biztosítási szerződés bármilyen okból, de a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül szűnik meg. Ennek a tipikus példája az, amikor a szerződő fél nem fizeti tovább a biztosítási díjat és a szerződés így díj nemfizetés miatt megszűnik.
Ekkor a biztosító nem köteles visszafizetni a már befizetett díjat, hanem csak a szerződési feltételeiben meghatározott módon számított visszavásárlási összeg megtérítésére köteles. A gyakorlatban annak kiszámítása és ellenőrzése, hogy a visszavásárlási összeg megfelel-e a biztosítási szabályzatban foglaltaknak, biztosítási matematikusi kérdés, mely így szakembert igényel.
A visszavásárlási összegről egyébként a biztosító minden biztosítási évfordulókor az indexálási értesítő megküldésével egyidejűleg köteles a szerződő felet tájékoztatni, így folyamatosan soron követhető annak alakulása.
A díjtartalék intézménye
Az életbiztosítások másik speciális fogalma az úgynevezett díjtartalék. E rideg fogalom azt az esetkört tartalmazza, amikor a biztosítási szerződés a biztosított két éven belül elkövetett öngyilkossága, vagy szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben szűnik meg, anélkül, hogy a biztosító a biztosítási összeget kifizetné. Ekkor a biztosító nem visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot téríti meg.
Mindez azt bizonyítja - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője, hogy az életbiztosítások a biztosítási piacon különleges szabályokat tartalmaznak a többi biztosításhoz képest. Bármelyik életbiztosítási szerződés megkötése mellett döntenek az emberek, a biztosítási szabályzatot és az ügyfél tájékoztató leírásokat érdemes figyelmesen átolvasni.
Május 31-ig kell bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat
Magyarországon az érintetteknek első ízben kell bevallaniuk az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, fizetésre kötelezett minden, az élelmiszerlánc felügyelet ...
Május 31-ig kell bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat
Magyarországon az érintetteknek első ízben kell bevallaniuk az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, fizetésre kötelezett minden, az élelmiszerlánc felügyelet ...
Május 31-ig kell bevallani az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat
Magyarországon az érintetteknek első ízben kell bevallaniuk az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, fizetésre kötelezett minden, az élelmiszerlánc felügyelet ...
Orbán külföldön próbálkozik a nagybankok megdolgozásával
Összefognának a visegrádi négyek, hogy az Európai Unión keresztül bírják rá a náluk meglévő külföldi bankokat, hogy több pénzt hagyjanak az országaikban. Az Orbán Viktor ...
Az összes bank az OTP-nek szurkol
Kínos helyzetbe kerülnének a hazai bankok, ha az OTP-vel szemben jogerősen pert nyert devizaadós ügyében a Kúria is tisztességtelennek találná az eddigi banki ...
Nálunk is van ütőkártya: bizonyos esetekben a név- és lakcímadatok letilthatóak
Bár az Országgyűlés elfogadta a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítását, a név- és lakcímadatok bizonyos esetekben ...
Hallani sem akarnak a fociadóról a kocsmák
Megdöbbentek a kocsmák, de nem hajlandóak fizetni azért, hogy közvetíthessék a futball-Eb-t és az olimpiát. A köztévé jogdíjat hajtott volna be rajtuk, de végül letett ...
Elfogadták a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényt
Egyes bűncselekmények sértettjeinek a nagykorúvá válásuktól még öt évig lehetőségük lesz feljelentés megtételére, garanciákat építenek be a fiatalkorú terhelt és a ...
"Ha áthelyeznénk Brüsszelbe, ott is gond nélkül működne"
A magyar közigazgatásban kevés olyan szervezet akad, amely a Gazdasági Versenyhivatalhoz hasonló mértékben integrálódott az európai intézményrendszerbe, "ha ezt a ...
Barikádharcra készül Orbán a villámköltségvetéssel
A szokásos több hét helyett alig pár nap alatt, ráadásul vaktában kell megmondaniuk az állami intézmények vezetőinek, hogy mennyi pénzt fognak elkölteni jövőre. Orbán ...
Küszöbön áll a napon belüli forint átutalás bevezetése
Hét év után idén végre beérik a hazai bankszektor régóta áhított gyümölcse, július elsejével jön a napon belüli forint átutalás rendszere. Az Allen & Overy szakértője, ...
A Nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli a diákok jogtudatosságát
A Nemzeti alaptanterv nagy jelentőséget tulajdonít a diákok jogtudatos nevelésének, jogkövető magatartásuk kialakításának, és annak, hogy a diákokban kialakuljon az ...
Miért nem hagyja a francba a megszorításokat egész Európa?
Sorra buknak el az elmúlt évek szigorú európai költségvetési politikája mellett kiálló európai politikusok és az emberektől komoly áldozatot kívánó megszorítások eddig ...
Hongkong és Szingapúr lett a magyar cégek új adótervezési iránya
Míg három-négy évvel ezelőtt Ciprus, Málta, vagy egyes, a Karib-tenger térségében lévő államok voltak a magyar cégek által nemzetközi adótervezésre figyelembe vehető ...
Túl sokat kér Navracsics
Keményebb ítéleteket várna a bíróságoktól az igazságügyi miniszter. A Cozma ügy miatt elégedetlen.
Maffiaállamot takargatnak
Aurovíziós Dalfesztivál házigazdája, Azerbajdzsán korrupciót és kemény elnyomást próbál elfedni.
Nem kellenek jóllakott játékosok - interjú
A Győr kéziseinek stílust kell váltaniuk az új spanyol edző, Ambros Martín szerint.