Új Mt.: csorbítja-e a munkavállalók jogait a munkáltató ellenőrzési joga?

Vágólapra másolva!
Az új Munka törvénykönyve kapcsán számos kritika látott napvilágot azzal kapcsolatban, hogy a munkáltató ellenőrzési joga csorbítja-e, vagy sem a munkavállalók jogait. Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint a jóhiszeműen eljáró munkáltató esetében nem beszélhetünk a munkavállalói jogok automatikus csorbulásáról.
Vágólapra másolva!

A kritikák szerint a munkáltató ellenőrzési körét is túl tágra szabta a jogalkotó, azáltal, hogy az ellenőrzés lehetőségét a munkavállaló valamennyi munkaviszonnyal összefüggő magatartása tekintetében biztosítja, ami ugyebár nem feltétlenül esik egybe sem a munkaidőben sem a munkahelyen tanúsított magatartással - emlékeztetett az előzményekre dr. Cselédi Zsolt, aki szerint a kérdés valóban nagyon fontos.

Az általános nézőpont szerint a munkáltatói ellenőrzés tárgyának a munkaviszonnyal összefüggő magatartások körében való kijelölése akkor is kiszolgáltatottá teheti a munkavállalókat, ha az eredeti javaslathoz képest az elfogadott törvényszövegben rögzítésre került, hogy a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető.

A gondot ezúttal is a határvonalat jelentő munkaviszonnyal összefüggő magatartás tartalommal való megtöltése, határainak megvonása, illetve ennek a munkáltatóra testálása okozza - hangsúlyozta az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.

Garanciális alapelvként megfogalmazásra került azonban az is, hogy a munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, amit az eredeti szöveg szintén nem tartalmazott, és ami kétség kívül szilárd keretbe foglalja a munkáltatói ellenőrzés lehetőségeit.

Technikai eszközök az ellenőrzés szolgálatában

Szintén újítás a munkavállaló - munkaviszonnyal összefüggő - magatartása technikai eszközökkel való ellenőrzésének lehetővé tétele a munkáltató számára. Ezen, vagyis a munkavállaló technikai eszközökkel való ellenőrzésének tulajdonképpen általánosságban történő lehetővé tételén nem sokat finomít a munkáltatóra telepített előzetes tájékoztatási kötelezettség a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszközök alkalmazását illetően.

A munkavállaló hozzájárulását tehát nem követeli meg a törvény, elegendőnek tartja a munkavállaló előzetes tájékoztatását, amely tájékoztatási kötelezettség tekintetében a ráosztott garanciális funkció kielégítő betöltése legalábbis megkérdőjelezhető.

A legfőbb ellenérv az előbbiekkel szemben, hogy ellentmondani látszik a jogszabály indoklásában is kifejtett adatvédelmi biztosi állásfoglalásokban rögzített, illetve a gyakorlatban uralkodó álláspontnak.

Ezek szerint ugyanis a munkahely technikai eszközökkel történő ellenőrzése nem irányulhat kizárólag a munkavállaló teljesítésének, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzésére, illetve, hogy munkahelyeken, irodákban csak abban az esetben helyezhetők el az ellenőrzést szolgáló technikai eszközök, amennyiben a munkavállaló élete vagy testi épsége veszélyben lehet.

Továbbá akkor, ha arra a vagyonvédelem, illetve vagyonbiztonság érdekében van szükség, vagyis kizárt az olyan helyiségekben, amelyek a munkavállaló pihenésének helyéül szolgálnak, továbbá a magánszféra védelme érdekében öltözőkben, illemhelyiségben.

Az előbbi álláspontoknak a törvény indoklásában való kifejtése, illetve az azokról való megemlékezés - a törvényszövegben történő rögzítésük mellőzése mellett - nem feltétlenül nyújt kellő garanciát a törvény általános felhatalmazásával szemben - hívta fel a figyelmet dr. Cselédi Zsolt.

A gyakorlat sok mindenre választ ad

Arra, hogy az új rendelkezések valójában mit jelentenek majd a gyakorlatban, és az azokban rejlő vélt, vagy valós veszélyek mennyire fognak visszatükröződni a munkáltatók gyakorlatában, valamint, hogy ezen gyakorlat a jogszerűség - jogellenesség határvonalának melyik oldalára esik majd az adott esetben, minden bizonnyal az elkövetkező néhány év ítélkezési és hatósági ellenőrzési gyakorlata fog majd választ adni.

Általánosságban leszögezhető - húzta alá az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője -, hogy az új szabályok flexibilisebbek és általánosabbak az eddigieknél, ami azonban, a munkáltatók jóhiszemű és jogkövető magatartását feltételezve, egyáltalán nem jelenti automatikusan a munkavállalói jogok csorbulását.