Júliustól enyhül a munkáltató, szigorodik a munkavállaló kárfelelőssége

2012.02.24. 21:41

Az új Munka törvénykönyve egyik talán legjelentősebb újítása a munkajogi kárfelelősségi szabályok változása. Nagy általánosságban e körben elmondható, hogy a munkáltató kárfelelőssége enyhül, a munkavállalóé pedig némileg szigorodik - mondta el az [origo] - nak az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.

Az új Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai részben új alapokra helyeződtek, valamint erőteljesebb polgári jogias szemléletet kaptak, összhangban a törvény egészét jellemző koncepcióval. Ennek köszönhetően 2012. július elsejétől mind a munkavállaló, mind a munkáltató kártérítési felelősségének megítélése változni fog - hangsúlyozta dr. Cselédi Zsolt.

A munkajogi kárfelelősségi rendszerben a munkáltató által a  munkavállalónak okozott károkért objektív (azaz vétkességre tekintet nélküli) teljes felelőssége áll fenn. Ez továbbra is megmarad, azonban a mentesülés esetei némileg bővülnek.

A kimentési okok közt a korábbi  "működési kör" helyett az "ellenőrzési kör" kifejezést használja a jogalkotó, melynek értelmében a munkáltató a szorosabb értelemben vett érdekkörében felmerülő károkért lesz csak felelős, pontosabban az ezen kívül eső okokból bekövetkező károkért való felelősség alól mentesül.

Ennek azonban további feltétele, hogy a munkáltató ezzel a körülménnyel nem számolhatott és nem is volt elvárható, hogy e károkozó körülményt elhárítsa.

Hogy mit kell "ellenőrzési kör" alatt érteni és hol vannak a határai, arról a jogalkotó hallgat. Feltételezhetően azokat a körülményeket lehet a munkáltató ellenőrzési körébe tartozónak tekinteni, aminek a működésére a munkáltató tevékenysége során valamilyen befolyással bír - mutatott rá az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.

Bírói döntés egy konkrét ügyben

Ettől függetlenül a törvényalkotó célja egyértelműen az volt az új mentesülési feltételek bevezetésével, hogy szűkítse, korlátozza a munkáltatói kárfelelősség alapjául szolgáló működési körnek a bírói gyakorlatban kialakult rendkívül tág értelmezését.

Egy konkrét esetben, ahol egy munkavállaló repülőgépe üzleti útja során lezuhant és a munkavállaló elhunyt, a munkaügyi bíróság megállapította a munkáltató felelősségét, mivel a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben érte a baleset. Azonban az könnyen belátható, hogy a munkáltatónak ebben az esetben vajmi kevés befolyása volt az eseményekre, így nem volt arányos a felelősségre vonása sem - emelte ki dr. Cselédi Zsolt.

Nincs változás ugyanakkor abban, hogy a munkavállalónak kell bizonyítania kárigény esetén, hogy a kár a munkaviszonyával összefüggésben következett be, még ha az új Mt. szövegéből az erre vonatkozó, korábbi kifejezett utalás ki is maradt. Ez ugyanis következik a polgári jogi bizonyítás általános elveiből.

Szigorodó munkavállalói kártérítési felelősség

A munkavállalói kártérítési felelősség alapvető szabályaiban lényegében nincs változás, a munkavállaló továbbra is vétkességi alapon felel az általa okozott károkért. Ugyanakkor az új Mt. elhagyja a vétkesség kifejezést és helyette a mondat második felébe "az adott helyzetben általában elvárható" fordulatot építi be, amely viszont inkább egy felróhatósági alapú kárfelelősséget feltételez.

Ráadásul ez utóbbi fordulat mindig kettős értelmű: egyszerre jelent egy általános elvárhatóságot, és egy speciális, az adott munkavállalóra, illetve az általa betöltött munkakörre vonatkozó gondossági követelményt.

Teljes kártérítés súlyos gondatlanság esetén is

Hasonlóan a munkáltatói kártérítési felelősséghez, a bizonyítási teher a munkavállalóval szembeni kárigény érvényesítésénél a munkáltatón marad a jövőben is. A kártérítés mértékét meghatározó szabály viszont változik, amennyiben - a korábbi szabályozástól eltérően - teljes kártérítéssel tartozik a munkavállaló a továbbiakban már nemcsak a szándékos, de a súlyos gondatlansággal okozott károkért is.

A korlátozott kártérítési felelősség alapjává - az eddigi gyakorlattól eltérően - a munkavállaló átlagkeresete helyett, az új munkajogi kódexben a távolléti díj válik, annak munkaszerződésben kiköthető maximális mértéke pedig 4 havi (a jelenlegi 1,5 havi átlagkereset helyett) távolléti díj.  Kollektív szerződés legfeljebb nyolc havi (a jelenlegi hat havi átlagkereset helyett) távolléti díjra emelheti a felelősség mértékét.

Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: a számszerű különbség érezhető, ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a távolléti díjban meghatározott kártérítés összege a számítási szabály miatt alacsonyabb lehet az ugyanarra az alapbérre vetített átlagkereset összegénél. Egyrészről tehát van egy kedvezmény a munkáltatók felé, másrészről viszont továbbra is van egy munkáltatói korlát, amin felül nem lehet igényt érvényesíteni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK