Az alkalmatlanság miatti elbocsátás okait konkrétan meg kell jelölni

Az alkalmatlanságra alapított felmondásban meg kell jelölni konkrétan a munkavállaló alkalmatlanságát kiváltó magatartásait, ezek lehetnek többek közt elkövetett kötelességszegések, összeférhetetlenségek, nem megfelelő munkavégzés, gazdasági érdeket sértő magatartás - tudta meg az [origo] a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől.

Nem mindenki alkalmas minden munkakör betöltésére, és sajnos a próbaidő sem mindig ad elég lehetőséget az új dolgozó kvalitásainak megismeréséhez. Ha a nem működő kapcsolatot meg a munkáltató akarja megszüntetni, akkor elsősorban a közös megegyezés jöhet szóba, de csak ha a megszüntetéssel a munkavállaló is egyetért - mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ha nincs konszenzus, akkor marad a munkaviszony megszüntetése a munkavállaló alkalmatlansága miatt - fejtette ki dr. Vizi András, aki rámutatott: a dolgozó munkaköre betöltésére nem csak egészségi okokból lehet alkalmatlan. Az ilyen alkalmatlanság csak az adott dolgozónál fennálló objektív ok lehet.

A felmondást akkor nem lehet érvényesen megtámadni, ha abból megállapítható, hogy a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése a munkáltatónál milyen okból vált szükségessé és ez bizonyítható a bíróság előtt is.

Kötelezettségszegések, kihágások

Az alkalmatlanságra alapított felmondásban tehát meg kell jelölni konkrétan a munkavállaló alkalmatlanságát kiváltó magatartásait. Az alkalmatlansági okként a dolgozó által elkövetett kötelezettségszegések szerepelhetnek. Ezeknek a kihágásoknak a súlya, gyakorisága figyelembevételével kell értékelni, hogy azok együttesen megalapozzák-e az adott munkakörre való alkalmatlanságot.

A munkavállaló által elkövetett nagyon súlyos kihágás miatt rendkívüli felmondást lehet adni, ami azonnal megszüntetni a munkaviszonyt, és sem felmondási időt sem végkielégítést nem von maga után. Rendkívüli felmondásnál elég egy, de különösen súlyos cselekmény, előzményeket nem kell értékelni, de az ilyen felmondás kivételes jellegű a magyar munkajogban.

A kevésbé súlyos kihágásoknál viszont marad az alkalmatlanság miatt adott rendes felmondás, ahol több cselekményt kell értékelni, de felmondási idő és végkielégítés jár a dolgozónak

Egészségügyi alkalmatlanság

A legkézenfekvőbb megszüntetési ok, ha a munkavállaló egészségügyileg alkalmatlan, ezt az adott munkakörre a foglalkozás-egészségügyi alapellátás nyújtására jogosult orvos mondhatja ki, amely ellen a munkavállaló jogorvoslattal élhet.

Általános jelleggel egészségügyi alkalmatlanságról abban az esetben beszélhetünk, amennyiben a munkavállaló az adott munkakörben és munkahelyen őt érő igénybevételnek nem képes megfelelni - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Munkatársakkal kialakított rossz viszony

Az alkalmasság körébe szokás sorolni a munkavállaló munkatársaival kialakított viszonyát, a velük való együttműködésre való hajlandóságát, képességét. A rossz munkahelyi hangulat, légkör kialakulásáért személyében felelős munkavállaló összeférhetetlensége a gyakorlat szerint rendes felmondás jogszerű indokául szolgálhat. De megalapozza a munkáltatói rendes felmondást a bizalomvesztés is.

Bizalomvesztés

A bizalomvesztés általában a vezető pozíciót betöltő munkavállalóknál bír jelentőséggel, de nem kizárt bármilyen beosztású dolgozónál, hogy a bizalomvesztés mértékű olyan jelentős, ami miatt a munkaviszonyt már nem áll érdekében fenntartani a munkáltatónak. Jogszerű felmondási ok lehet valamely munkaköri kötelezettség megszegése.

Klasszikus példa a késés, a munkából rendszeresen, vagy ismételten jelentős mértékben elkéső dolgozó jogviszonya rendes felmondással megszüntethető, azonban egyszeri késés általában nem alkalmas a felmondásra - hangsúlyozta dr. Vizi András.

Rendes felmondási ok az utasításellenes munkavégzés, illetve a munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadása. Így, ha a munkavállaló az ismételt munkáltatói utasítás teljesítését jogszerű indok nélkül tagadja meg, ez a kötelezettségszegés a munkaviszony megszüntetésének alapja lehet.

Nem megfelelő munkavégzés

Fogós kérdés lehet a dolgozó nem megfelelő munkavégzése. Általánosságban elmondható, hogy nem megfelelően végzi a munkáját az a munkavállaló, akinek teljesítménye munkatársaitól jelentős mértékben elmarad, vagy nagyobb hibaszázalékkal dolgozik.

Ezt a körülményt azonban mindig egyedi esetben kell megállapítani, és a munkakörülmények valamint a hiba súlyossága is befolyásolja, hogy a felmondás támadható-e - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Megalapozhatja a rendes felmondást a dolgozónak a munkáltató gazdasági érdekeit sértő magatartása is. Így például a munkáltató üzleti partnerével szemben tanúsított megengedhetetlen, megbotránkoztató viselkedés, vagy a munkáltató üzleti és egyéb titkait érintő titoksértés.

Az előbbi alkalmatlansági okoknál fontos, hogy azok vagy ismétlődőek legyenek, vagy egyszeri cselekménynél elég súlyosak (de nem annyira, hogy rendkívüli felmondást alapozzanak meg.) A leggyakoribb az ismétlődő hiba miatt adott felmondás.

Öt évig veszi figyelembe a bírói gyakorlat

A munkáltatók ilyenkor általában az első hiba után írásbeli figyelmeztetést adnak, ami később bizonyítja, hogy többször követett el hasonló kihágást a dolgozó. A figyelmeztetést a bírói gyakorlat öt évig veszi figyelembe, a figyelmeztetés ellen a munkavállaló bírósági eljárást kezdeményezhet.

Ha ezt nem teszi meg, utólag már bajosan tudja bizonyítani, hogy az adott cselekményt nem követte el, vagy a figyelmeztetéssel nem értett egyet - mutatott rá dr. Vizi András.