Mit tehet a fogyasztó, ha vitatja a gázlopást?

Igazságügyi szakértőt kérhet, jegyzőkönyvet vetethet fel, panaszt tehet a Magyar Energia Hivatalnál az a fogyasztó, aki nem ismeri el az állítólagos szabálytalan gázvételezést. Ezeken a lehetőségeken túl bíróságon érvényesítheti érdekeit, bár igaz, a jogi eljárás kimenetele bizonytalan, költséges, és évekig is elhúzódhat. A szabálytalan gázvételezések ügye tízezreket érint az országban, és rengeteg jogvita van gázszolgáltatók és fogyasztók között.

A vonatkozó kormányrendelet szerint akkor beszélhetünk szabálytalan vételezésről, ha a felhasználó a fogyasztásmérő berendezésen, vagy mérési rendszeren elhelyezett nyomóbélyegzővel lezárt záró-pecsét, vagy egyéb jogi zár (plomba) sérülését a földgázkereskedőnek, vagy a földgázelosztónak a sérülés észlelését követő két munkanapon belül nem jelenti be.

Akkor is szabálytalan a gázvételezés, ha a felhasználó a fogyasztásmérő berendezésen, vagy mérési rendszeren elhelyezett plomba, vagy a mérőberendezés megrongálásával a fogyasztásmérő berendezést méretlen gáz felhasználására alkalmassá teszi, a berendezés megrongálásával méretlen gázt vételez.

Az országban több ezer ügy van folyamatban szolgáltatók és felhasználók között, a viták forrása a lehető legváltozatosabb, egy hónapja parlamenti interpelláció is történt, egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei országgyűlési képviselő, Pócs János részéről a Tigázzal vitában álló fogyasztók érdekében.

Az interpellációra Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára akkor elmondta, hogy a helyzetet a nem egyértelmű szabályozás, jogbizonytalanság okozza. Hozzátette: a NEFMI már kezdeményezte a jogszabályok módosítását, így hamarosan a Magyar Energiahivatalhoz kerülhet át az ügyek elbírálása a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól.

A mérőóra sérüléséért a fogyasztó felel

A D.A.S. JogSzerviz szakértője a következőket mondta el az [origo] - nak: a magyarországi gázszolgáltatók működését a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi, feladatát és hatáskörét a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (GET) határozza meg. A gázszolgáltatók üzletszabályzatai csak akkor léphetnek hatályba, ha a MEH jóváhagyta. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 99. § (6) bekezdése értelmében a "gázmérő állag-megóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége."

Ez annyit jelent a gyakorlatban - mutatott rá dr. Tóth Hajnalka -, hogy a mérőóra sérülése esetén a fogyasztót vonják felelősségre. Fogyasztónak minősül az a személy, aki saját felhasználása céljára vásárol földgázt, azaz, aki a szolgáltatóval kötött szerződésen szerződést kötő félként szerepel, és akinek a nevére a számlák érkeznek.

A szolgáltatók szabályzatai szerint munkatársai jogosultak bármikor ellenőrizni a mérőórákat, tekintettel arra, hogy a mérőóra a szolgáltató tulajdona, ám átmenetileg átengedi a fogyasztó használatába. A Magyar Energia Hivatal álláspontja szerint a fenti idézett jogszabályhely értelmében attól függetlenül, hogy a sérüléseket ki okozta, a költségeket annak a személynek kell megfizetnie, aki az érintett időszakra vonatkozóan a szolgáltatóval szerződéses viszonyban áll.

Az eljárás menete

A felhasználási hely ellenőrzése azzal kezdődik, hogy a szolgáltató munkatársai a helyszínen szerelői kártyákkal, vagy a megbízólevéllel igazolják, kinek a megbízásából járnak el és tájékoztatják a jelenlévő felhasználót, vagy képviselőjét a munkavégzésük céljáról. A gázmérő vizsgálatánál a felhasználónak, vagy képviselőjének mindvégig jelen kell lennie, a szolgáltató munkatársa nem adhat ezzel ellentétes utasítást, nem kérheti meg ilyesmire a jelenlévő felhasználót, vagy képviselőjét - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Nagyon fontos: ha a fogyasztó nem ismeri el annak a tényét, hogy ő rongálta volna meg a mérőórát, akkor a jegyzőkönyvben is szerepeltesse ezt. Alaposan át kell olvasni a szolgáltató szakemberei által átnyújtott dokumentumot annak érdekében, hogy sehol ne szerepeljen olyan helyen aláhúzás, beikszelés, aláírás, amellyel a fogyasztó elismerné felelősségét a szabálytalan vételezéssel kapcsolatosan. Ebben az esetben a kérdéses mérőórát leszerelik és zárt, lepecsételt dobozban elszállítják a helyszínről.

Ha a felhasználó a szabálytalan vételezés tényét, vagy annak valamely elemét vitatja, a mérőberendezés kötelező szakértői vizsgálatát a szolgáltatónak igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel kell elvégeztetnie - mutatott rá dr. Tóth Hajnalka.

A szolgáltató továbbá köteles értesíteni a fogyasztót a szakértői vizsgálat időpontjáról, aki a vizsgálaton személyesen, vagy képviselője útján jelen lehet, kérdéseket, észrevételeket tehet és ezeket a helyszínen kiállított jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni. Amennyiben a szakértői vélemény értelmében szabálytalan gázfogyasztás történt, úgy a szolgáltató az üzletszabályzata értelmében az ott szereplő kötbértáblázat alapján megállapított összeget követel a fogyasztótól.

Fizetni, vagy perelni?

A fogyasztó nem köteles elismerni a felelősségét, ám ezt a jegyzőkönyv felvételekor kifejezetten le kell írnia. Ezen túlmenően panaszt tehet a MEH-nél, akinek az esetleges elutasító döntése esetén a bíróságon érvényesítheti érdekeit, bár igaz, a jogi eljárás kimenetele bizonytalan, költséges, és évekig is elhúzódhat.

A D.A.S. Jogszerviz szakértője leszögezte: tudomása szerint nincs még olyan precedens értékű per, amelynek eredményéről be lehetne számolni. Az is kijelenthető, mindenkinek a személyes mérlegelési jogkörében tartozik, hogy kifizeti-e a szolgáltató követelését (sok esetben egyébként méltányossági alapon csökkentik az összeget, vagy részletfizetést adnak), vagy pedig megindítja a jogi eljárást.