Kúriai döntés a MERCI védjegyek-ügyében: jogszerű, indokolt használat

A Kúria a MERCI védjegyek ügyével kapcsolatban hozott felülvizsgálati határozata szerint a védjegyek egyidejű jelenléte nem okozott piaci zavarokat, a használat jogszerű volt, alapos okkal történt, hírnevet nem sértett. Kimondta azt is: minden védjegy, így az úgynevezett jó hírű védjegy is szorosan kapcsolódik az áruhoz, szolgáltatáshoz, amelynek megjelölésére szolgál - értesült az [origo].

Az első- és másodfokú bíróságoknak, majd a Kúriának abban az ügyben kellett állást foglalnia, amelyben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál a bejelentő a MERCI szót a higiéniai papírtermékek valamivel szélesebb körére kívánta oltalom alá helyezni. A bejelentő - akinek korábban már volt két MERCI védjegye, melyeket higiéniai papírtermékekre használt - a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda útján nyújtotta be az újabb védjegybejelentést.

A jogszabályok alapján az arra jogosult, több, vagy többféle korábbi joga alapján felszólalást nyújthat be a védjegybejelentésekkel kapcsolatban. A magyar piacon már jelen lévő, német eredetű MERCI védjegy jogosultja, amely csokoládétermékek megjelöléseként ismert, meg is tette ezt a felszólalást a higiéniai termékekre benyújtott MERCI védjegy bejelentése ellen.

Álláspontja szerint védjegyének jó hírnevét sérti ugyanennek a szónak a higiéniai papírtermékekre történő bejegyzése, s tervezett használata. Ám a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a felszólalást elutasította, mivel nem látta megalapozottnak, hogy az adott esetben a csokoládétermékekre bejegyzett védjegy hírnevét tisztességtelenül használnák ki; továbbá, a feleket sem látta versenytársnak.

Eltérő áruk és nincs piaci zavar

A felszólaló ezután a Fővárosi Törvényszéktől kérte az elutasító határozat megváltoztatását, ám utóbbi ezt nem látta megalapozottnak, és többek között arra hivatkozott, hogy a két védjegy által megjelölt áruk egymástól teljesen eltérőek. Idézte az Európai Unió Bíróságának az INTEL-ügyben hozott ítélete rendelkezéseit is, amelyekben a jó hírű védjegyek oltalmának feltételeit pontosította, nevezetesen, hogy az oltalomra akkor van lehetőség, ha az áruk azonosak, vagy hasonlóak. Ez pedig a szóban forgó esetben nem állt fenn - húzta alá a bíróság.

A felszólaló ezután fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához, ahol ugyancsak nem járt eredménnyel. A Fővárosi Ítélőtábla még azt is megállapította, hogy a különböző árukra bejegyzett MERCI védjegyek több mint tíz esztendeje háborítatlanul élnek egymás mellett, s az a körülmény, hogy a két védjegy egyidejű jelenléte nem okozott piaci zavarokat, leginkább annak tudható be, hogy a termékek eltérő árukörbe tartoznak, így nem konkurálnak egymással, s nem is befolyásolják a vásárlói döntéseket.

Ezután a felszólaló jogszabálysértésre hivatkozással kérte a Kúriától a másodfokú bíróság határozatának felülvizsgálatát, ám ebben az eljárásban sem járt sikerrel.

Alapos okkal és nem előzmények nélkül

A Danubia Szabadalmi és Jogi iroda szakértője, dr. Szigeti Éva rámutatott: a Kúria állásfoglalása is kiemelte, hogy a védjegytörvény 4. § (1) bekezdés c) pontja értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jó hírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos, vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét, vagy hírnevét sértené, vagy tisztességtelenül kihasználná.

A Kúria azt is kimondta, lajstromozási akadály akkor áll fenn, ha a lajstromozni kért megjelölés alapos ok nélküli használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét, vagy hírnevét sérti, vagy azt tisztességtelenül kihasználja. Ezért elsőként azt vizsgálták, hogy a megjelölés használatára a védjegy bejelentőjének alapos oka van-e. (A használat akkor tekinthető alapos ok nélkülinek, ha annak nincs semmilyen előzménye.)

A vizsgálat szerint a bejelentő 1994-ben a MERCI ábrás védjegyet, 1999-ben pedig a MERCI szóvédjegyet lajstromoztatta, és az is igazolást nyert, hogy a MERCI megjelölést bejegyzett védjegyei alapján 1994-től folyamatosan, háborítatlanul használta.  Vagyis, a lajstromozni kért megjelölés használata már több mint tíz éve megvalósult.

A jó hírű védjegy az európai jog új vívmánya

A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője, dr. Vida Sándor kifejtette: a jó hírű védjegyek különös, erősebb oltalma az európai védjegyjog újabb vívmánya. Ez a szélesebb körű oltalom azonban szigorú feltételekhez van kötve, és e feltételekkel kapcsolatos előírások értelmezése tárgyában az unió bíróságának többször kellett már állást foglalnia.

A jó hírű védjegyek oltalmát a magyar védjegyjog az EU-hoz történő csatlakozással vezette be 2004-ben, s akárcsak több tagállamban, nálunk sem volt ennek az új intézménynek honosítása egyszerű. Nemcsak az Iparjogvédelmi Hatóságnak, de a bíróságoknak, ügyvédeknek is meg kellett "tanulniuk" ezeknek az új szabályoknak alkalmazását, érvényesítését.

Ezért nem is meglepő, hogy az ügy négy fórumot megjárt, s bár a felszólalást minden fórum elutasította, a felszólaló alighanem "tesztelni" is kívánta a magyar jogalkalmazást. Érdekes még, hogy a különböző fórumok is más-más körülményeket hangsúlyoztak, amikor a felszólalást rendre elutasították.

Megjegyezte: ha más lett volna a tényállás, például a bejelentőnek nem lettek volna higiéniai papírárura bejegyzett korábbi MERCI védjegyei, a felszólalónak akkor sem lett volna könnyű dolga, mert a védjegytörvény és az EU Bírósága által felállított feltételrendszer kifejezetten szigorú. A jó hírű védjegyekkel kapcsolatos viták kapcsán egyébként némi szkepticizmussal jegyzi meg egy ismert angol bíró, hogy a jó hírű védjegy jogosultja gyakran olyan széleskörű oltalmat kíván szerezni, amire valójában nincs is szüksége.

Mindenesetre valószínűsíthető, hogy mind az Európai Unióban, mind pedig Magyarországon még több bírósági eljárásra lesz szükség, amíg a jelenleginél nagyobb biztonsággal prognosztizálható, hogy a jó hírű védjegy oltalmát milyen tág, vagy milyen szűk körben lehet érvényesíteni - mutatott rá dr. Vida Sándor.