A jogos védelemről rövidesen végleges kormányzati álláspont várható

A jogos védelemre vonatkozó büntetőpolitikai célok alapvetően változatlanok maradnak, ám szövegpontosítások során az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara észrevételeit szem előtt fogják tartani - tájékoztatta az [origo]-t a tárca a jogos védelem úgynevezett megdönthetetlen törvényi vélelmet felállító új szabályai kapcsán.

Az új Büntető törvénykönyv a jogos védelem körében megdönthetetlen törvényi vélelmet állítana fel, amelynek lényege, hogy élet elleni támadásnak minősül, és ennek megfelelően lehet az ellen védekezni, ha a jogtalan támadás éjszaka személy ellen irányul, vagy ha felfegyverkezve, illetve csoportosan éri jogtalan támadás valakinek a lakását, vagy az ahhoz tartozó bekerített helyet.

A megdönthetetlen védelem azt jelentené, hogy a fenti esetekben nem vizsgálják, hogy a megtámadott jogosan lépte át, vagy sem az elhárítás arányos mértékét. A kifogások éppen azért érték és érik a tervezett új szabályt, mert a bírák ezekben az esetekben nem mérlegelhetik az ilyen esetek összes körülményét, rendelkezésére álló bizonyítékait - holott a jogos védelemmel kapcsolatos ügyek nem egy esetben rendkívül összetettek, ezt az elmúlt években országos visszhangot kiváltó esetek bizonyították.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara képviselői mintegy két hete már egyeztettek az ügyben, és a tárca hivatalos közleményben utalt arra, a résztvevők megállapodtak abban, hogy érdemi pontosításokra van szükség a jogos védelem tervezet szerinti szövegében.

Az [origo] megkeresésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtó főosztálya közölte, hogy az új Büntető törvénykönyvről indított társadalmi és szakmai egyeztetés keretében érkezett javaslatok, észrevételek feldolgozása jelenleg is tart, a tervezet heteken belül a kormány elé kerül, ahol a jogos védelemmel kapcsolatos végleges kormányzati álláspont kialakul.

A szövegpontosítások során a tárca az Országos Bírói Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara észrevételeit szem előtt fogja tartani amellett, hogy a jogos védelemre vonatkozó büntetőpolitikai célok alapvetően változatlanok maradnak - hangsúlyozták.

Már 2009-ben is markáns változások történtek

A hazai büntetőjogban az elmúlt évek során a jogos védelemre vonatkozó szabályokban kiemelkedően markáns változások, módosítások történtek. 2009 augusztusától a jogtalan támadás elhárításának kockázatát a támadóra hárították, s egyúttal bevezették a megelőző jogos védelmi eszköz fogalmát.

A Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve hosszú évekkel azelőtt ugyanis kialakított egy olyan elvet, miszerint a hozzátartozók, elmebetegek, ittas, bódult állapotban lévő személyek támadása elől ki kell térni. Például, ha lehet, nemes egyszerűséggel el kell szaladni. Ám 2009 augusztusától a törvény maga mondta ki, nincs ilyen kitérési kötelezettség.

Emellett megszűnt egy korábbi, indokolatlan differenciálás, a törvény immár kimondta, ha valaki ijedtségből, vagy menthető felindulásból túllépte a védekezéshez szükséges mértéket, nem büntethető, akár korlátozva volt ennek felismerésében, akár teljesen kizárt volt számára a kellő mérték meglátása. A jogszabály ugyanis korábban azt mondta, nézzük meg a konkrét ügyet, miért is történt túllépés, és majd ennek megfelelő lesz a bírói döntés.

A szükséges védelmi eszköz kérdése

Változtattak az úgynevezett megelőző védelmi berendezésre vonatkozó jogi szabályozáson is, miszerint nem büntethető az, aki saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet. További feltétel, hogy a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.