A szabálysértési határozatok elleni jogorvoslat "menetrendje" is megváltozott

Az állampolgárok szabálysértési határozatokkal kapcsolatos jogorvoslati joga gyakorlását is alaposon felülírta a hónap közepétől hatályos új szabálysértési kódex. Alapvető újdonságként már a hatóság első határozata elleni kifogásunkban meg kell jelölni, hogy kérjük-e bírósági tárgyalás megtartását, illetve, amikor a pénzbírság összegét külön jogszabály állapítja meg, önmagában a pénzbírság mértéke miatt már nem lehetséges kifogást előterjeszteni - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Burján Zsuzsanna kifejtette, ha például valaki közlekedési szabálysértést követett el, mondjuk, elmulasztotta megadni az elsőbbséget, akkor a korábbi szabályok szerint megkapta a szabálysértési határozatot, és annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül lehetősége volt azzal szemben kifogással élni.

Ha a szabálysértési hatóság saját hatáskörben nem változtatta meg a határozatot, az ügy továbbkerült az illetékes bírósághoz. A bíróság első körben kizárólag az iratok alapján döntött, és hozta meg végzését.

E végzéssel szemben - amennyiben az abban foglaltakkal az eljárás alá vont személy nem értett egyet - tárgyalás tartását lehetett kérni (szintén nyolc naptári napon belül), melynek keretében lehetőség volt arra, hogy a bíróság is meghallgassa a feleket. Ez a "menetrend" azonban a jövőben megváltozik.

Változó "menetrend"

Alapvető újdonság a megváltozott szabályok körében, hogy már itt, ebben az első kifogásban meg kell jelölni, ha az eljárás alá vont személy tárgyalás tartását kéri - emelte ki dr. Burján Zsuzsanna. Ez egyben azt is előrevetíti, megszűnik a korábbi eljárásban alkalmazott "kvázi-jogorvoslati jog", amikor a kifogásban még nem jelölték meg, hogy tárgyalás megtartását kérik, és a későbbiekben éltek a tárgyalás tartás iránti kérelem előterjesztésének lehetőségével.

Vagyis, április 15.-e után elkövetett szabálysértéseknél nincs mód arra, hogy majd az alaphatározat elleni kifogásunkra adott választ követően jelentjük be, mégiscsak kérnénk a tárgyalás megtartását.

Az alaphatározattal szembeni jogorvoslati jog a nyitva álló határidő tekintetében változatlan marad, így az eljárás alá vont személy változatlanul a határozat kézhezvételétől számított nyolc naptári napon belül terjeszthet elő kifogást az érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóságnál. Értelemszerűen abban sincs változás, hogy a kifogásban részletesen elő kell adni, milyen indokok, bizonyítékok alapján tartja magára nézve sérelmesnek az illető a marasztaló határozatot.

További nagyon fontos szabály: abban az esetben, ha a pénzbírság összegét külön jogszabály állapította meg, önmagában a pénzbírság mértéke miatt már nem lehetséges kifogást előterjeszteni - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A jogorvoslat lépcsőfokai

A kifogás alapján a hatóság visszavonhatja a határozatát, vagy az eljárás alá vont személy javára megváltoztathatja. Erre akkor van lehetőség, ha a kifogásban olyan új tényt állítanak, vagy olyan új bizonyítékra hivatkoznak, amelyet a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozat meghozatala során nem ismert és nem is vehetett így figyelembe, és amelyek érdemben hatással vannak a döntésre.

Ismételt kifogást csak és kizárólag e megváltoztatott résszel szemben lehetséges előterjeszteni. Amennyiben az alaphatározattal szembeni kifogás alapján a hatóság nem változtatja meg, vagy vonja vissza a döntését, úgy az szabálysértési aktát, a kifogással együtt a bírósághoz továbbítja.

Ha a kifogásban az érintett nem kérte előre a tárgyalás tartását, akkor a bíróság a kifogást tizenöt napon belül tárgyalás tartása nélkül, az iratok alapján bírálja el. Ellenkező esetben, a bíróság tárgyalást tart, mely nyilvános - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Ha nem jelenik meg a tárgyaláson

A bíróság akkor idézi az eljárás alá vont személyt, ha a tárgyalást az eljárás alá vont személy kérte, vagy jelenléte egyéb okból (például valamely kérdést tisztázása miatt) szükséges. Ilyen esetben, ha az idézés ellenére a tárgyalás tartását személy nem jelenik meg és elmaradását alapos indokkal előzetesen nem mentette ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogását visszavonta.

A törvény előírja, hogy a bíróságnak az ügyet lehetőleg egy tárgyalási napon kell befejeznie. Azonban sok esetben az ügy terjedelme, vagy bonyolultsága akadályozhatja ezt, így a bíróság a tárgyalást legfeljebb nyolc napra elnapolhatja.

Abban az esetben, ha a bizonyítási eljárás során a bíróság megállapította, hogy az előterjesztett kifogás alaptalan, úgy a bíróság a szabálysértési határozatot hatályában tartja. Ellenkező esetben megváltoztatja. A lényeg azonban az, hogy a végzés a közlés napján jogerőssé válik.

Április 15.-e előtti - még a régi rend érvényes

Dr. Burján Zsuzsanna leszögezte: a hatóságnak, illetve eljáró bíróságnak a szabálysértés elkövetése napján hatályos eljárási szabályokat kell alkalmazniuk. Így, amennyiben egy közlekedési szabálysértést valaki az új törvény hatályba lépésének napját, tehát 2012. április 15. napját megelőzően követett el, úgy még a régi eljárási szabályok alapján kell az eljárást vele szemben lefolytatni.