Júliustól másképp kell kötni a munkaszerződéseket

2012.05.26. 6:29

A munkaszerződések megkötése, módosítása tekintetében nagyon fontos változások, újítások lesznek a jelenlegi munkajogi szabályozáshoz képest, így például nem lesz úgynevezett változó munkahely, megjelenik az elállási jog, vagy csak az alapbér és a munkakör maradnak a munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi elemei - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A jelenlegi munkajogi szabályozáshoz képest korszerűbb, üzletiesebb szemléletet tükröző új kódex külön figyelmet szentel azon szabályoknak, amelyek a munkáltató és a munkavállaló általános magatartási követelményeit fogalmazzák meg egymással szemben - húzta alá dr. Orbán Zita.

Egyebek mellett például annak deklarálásával, hogy a munkavállaló munkaviszonya fennállása alatt munkahelyén kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

Ugyanígy nem gyakorolhatja a munkavállaló a vélemény-nyilvánítási jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető módon. A fentiek kivédése érdekében a munkáltató szabályozott módon korlátozhatja a munkavállaló magatartását.

A munkaszerződés mellőzhetetlen és kötelező elemei

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit illetően ugyancsak változnak a szabályok júliustól. Míg a jelenlegi szabályozás szerint a személyi alapbér, a munkavégzés helye és a munkakör alkotják a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit, az új szabályok szerint már csak az alapbér (a személyi alapbér július elsejétől használandó új megnevezése) és a munkakör maradnak mellőzhetetlen tartalmi elemek.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: a munkavégzés helye, a munkaviszony időtartama és a munkába lépés napja ugyan kötelező tartalmi elemek maradnak, azonban ezek tekintetében az új Munka törvénykönyve kisegítő szabályokat tartalmaz. Az új szabályozás a változó munkahely fogalmát már nem ismeri.

Az elállási jog, mint a munkajogban új jogintézmény, szintén megjelenik az új Munka törvénykönyvében, egyebek kellett a munkaviszony létesítésével és a versenytilalmi megállapodással kapcsolatos rendelkezések között.

A munkaviszony megszüntetésének változásai

A munkaviszony megszüntetése terén szintén jelentős változásokat hoz az új munkajogi kódex, mind terminológiájában - miszerint a jelenlegi rendes felmondás a jövőben felmondásként kerül aposztrofálásra a rendkívüli felmondás pedig azonnali hatályú felmondásként - mind tartalmában. A jelentősebb tartalmi módosítások közül kiemelést érdemel a felmondási védelem körének korlátozása, a kisgyermekes anyákra vonatkozó védelmi szabályok módosulása, a felmondás kizárásának lehetősége meghatározott időtartamra, a felmondási idő maximumának módosulása, továbbá a végkielégítéssel kapcsolatos szabályok változása.

A munkáltatói jogkör gyakorlójának eljárásával, illetve a képviseleti joggal kapcsolatos szabályok módosulása okán a jövőben kiküszöbölhető azon probléma, amely a jelenlegi szabályozás szerint a felmondás érvénytelenségét vonja maga után. A munkaidő beosztásával kapcsolatos szabályok körében bevezetésre kerülő elszámolási időszak fogalma rugalmasabb, költséghatékonyabb munkaidő-beosztást tesz lehetővé a jövőben.

Díjazás, szabadság, kártérítési felelősség

Dr. Orbán Zita szerint a díjazással kapcsolatos szabályok módosulása körében figyelmet érdemel az átlagkereset alkalmazhatóságának megszüntetése - ehelyett a számítási alap a távolléti díj lesz - továbbá a pótlékokkal, illetve az állásidő díjazásával kapcsolatos szabályok módosulása.

A szabadság tekintetében mind annak meghatározása - az életkor alapján járó pótszabadság mértékét kollektív szerződés csökkentheti - mind annak kiadása körében tartalmaz új szabályokat a július elsejétől hatályba lépő kódex. A kártérítési felelősség tárgykörében említést érdemel az ellenőrzési kör terminológiájának bevezetése a korábbi működési kör fogalma helyett, ezáltal a jelenlegi szabályozásnál egzaktabban behatárolva a munkáltató felelősségi körét, továbbá szintén újítás a munkavállalói biztosíték alkalmazhatóságának bevezetése.

A vezető állású munkavállalók tekintetében alkalmazandó rendelkezések között lényeges újítás az egységesített szabályok bevezetése, illetve, hogy a minősített vezetői munkakör tekintetében már nem a tulajdonos, hanem a munkáltató dönt meghatározott feltételek teljesülése esetén - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK