A gyermektartásdíjak kétharmada behajthatatlan

Bár a gyermektartásdíj-ügyekben a végrehajtók soron kívül járnak el, és a jogszabály alapján a kötelezett akár a saját létfenntartásának veszélyeztetése mellett is köteles fizetni, a tapasztalatok alapján az ügyek kétharmada mégis behajthatatlannak bizonyul - mondta el az [origo]-nak a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szakértője.

A magyar jog szerint, ha a gyermeket gondozó szülő, vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, a gyermektartásdíjat az állam előlegezi meg. Szükséges feltétel, hogy a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította, a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (ez az összeg 2012-ben 57 ezer forint.)

A gyermektartásdíj megelőlegezésére továbbá akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel. Akkor is sor kerülhet rá, ha a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát nem haladta meg.

Fontos társadalmi szerep

Ezen a területen a hazai végrehajtók rendkívül fontos társadalmi terepet töltenek be - húzta alá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szakértője. Radics Csaba kifejtette: a magyar jog pontosan meghatározza, hogy a végrehajtók miként járhatnak el a gyermektartásdíj behajtása terén.

Az 1952. évi IV. törvény alapján a szülő saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Gond akkor van, ha az érintett nem fizet, és a tartásdíj be sem hajtható rajta.
Ha az adósnak nincs munkahelye, igen nehéz folyamatosságában biztosítani azt, hogy a jogosult havi rendszerességgel megkapja a neki járó összeget. A sikertelen behajtásról a végrehajtónak jegyzőkönyvet kell készítenie, és a jogosult ezzel kérheti a tartásdíj megelőlegezését.

Ezt minden esetben a jogosult lakóhelye szerint illetékes önkormányzatnál lehet kérvényezni, ám legfeljebb három év után megszűnik ez a jogosultság. Az állam ugyanakkor a megelőlegezett gyermektartási díjra is ugyanúgy kiállítja a végrehajtható okiratot, és a végrehajtók változatlanul megpróbálják a díjat behajtani a kötelezettől.

Ez élethelyzet

A statisztikai mutatókon természetesen szükséges volna javítani - húzta alá a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara szakértője. Ám a tapasztalatok azt mutatják, az adósok nem egyszer elvesztik munkahelyüket, lakásukat, a többnyire törvényszerű különválás, válás után a perifériára szorulnak, és saját magukat is alig tudják fenntartani.

A Büntető törvénykönyv egyébként szankcionálja a kiskorú veszélyeztetésének törvényi tényállása megvalósítását, és sokan azt is gondolnák, hogy a volt házastársak adott esetben próbálnak kellemetlen perceket szerezni a másiknak, ám nem tud gyermektartási díj miatt, kiskorú veszélyeztetése okán indult büntetőeljárásáról - húzta alá Radics Csaba.

A munkáltató szerepe

A magyar jogszabályok szerint a bíróság az olyan határozatában, amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte - feltéve, hogy a jogosult ezt kérte -, a munkáltatót egyúttal közvetlenül felhívja arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. E lehetőségről a bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni. A bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított három napon belül megküldi a munkáltatónak.

A letiltó végzésben a bíróság az adós munkáltatóját, illetőleg az adós számára járandóságot, illetményt, munkából eredő díjazást, juttatást, egyéb összeget rendszeresen, időszakonként visszatérően folyósító szervet vagy személyt arra hívja fel, hogy - a letiltó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül - az adós munkabéréből a végzésben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a végrehajtást kérőnek.

Ha nem kerül sor közvetlen bírósági felhívásra, a végrehajtás általános módjai következnek abban az esetben, ha a kötelezett nem tesz eleget önként a tartásdíj-fizetési kötelezettségének, és a jogosult kéri a bírósági végrehajtást.

Fellebbezési lehetőség

A bíróság a letiltó végzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A végzés elleni fellebbezésről a bíróság a munkáltatót haladéktalanul értesíti, és felhívja őt, hogy a levonást folytassa, de a levont összeget újabb értesítésig ne fizesse ki. Ha a letiltó végzés elleni fellebbezés esetén a másodfokú bíróság helybenhagyta a végzést, az elsőfokú bíróság a munkáltatót arra hívja fel, hogy a levont összeget fizesse ki a végrehajtást kérőnek.