Már nem csupán a természetes személy tekinthető fogyasztónak

Az idei nyártól több jelentős módosítás lépett életbe a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezései kapcsán, így például többek között a békéltető testületek eljárásaiban a fogyasztóként természetes személyeken kívül civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások is felléphetnek, és például nem kell külön díjat fizetni a sárga csekkes befizetésért - mondta el az [origo]-nak a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Az Országgyűlés 2012. május 14. napján elfogadta a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló 2012. évi LV. törvényt, amely jelentős változásokat hozott a fogyasztóvédelem területén - emelte ki dr. Hauck Arvid.

A változások így például módosították a fogyasztó fogalmát, a panaszkezelés szabályait, a döntőbizottság eljárásának szabályait és feladatkörét, valamint kis és középvállalkozások jogszabálysértései esetén a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabható bírság legmagasabb összegét. Az ominózus módosítások ismertetett részei 2012. július 29. napjától lépnek hatályba.

Az újonnan elfogadott törvény indokolása szerint a módosítás oka az volt, hogy a fogyasztóvédelem területén 2008-ban megvalósult átfogó módosítás több, a fogyasztóvédelmi szabályozásban újnak mondható elemet tartalmazott és három és fél év elteltével szükségessé vált e szabályok fogyasztóvédelmi hatóságtól, egyesületektől, vállalkozói szakmai érdekképviseletektől érkezett javaslatokon alapuló módosítása - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A fogyasztói kör változása és a sárga csekkek

Jelentős változás érhető tetten a fogyasztó fogalmának meghatározásában, ugyanis a törvény eddig csupán természetes személyeket tekintett fogyasztóknak, a módosítással azonban a békéltető testületek eljárásaiban a természetes személyeken kívül civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások is fogyasztóként léphetnek fel.

Előfordult, hogy bizonyos közszolgáltatók külön díj fizetése mellett tették lehetővé, hogy a fogyasztó a díjfizetési kötelezettségének a postán történő készpénzbefizetéssel ("sárga csekkes" befizetés) tehessen eleget. A módosításnak köszönhetően a jövőben ez a - fogyasztók számára meglehetősen hátrányos - gyakorlat megszűnik, a jövőben a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás többé nem kötheti külön díj fizetéséhez a számlának a Posta Elszámoló Központon keresztül történő kiegyenlítését.

A panaszkezelés új szabályai

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a törvénymódosítással változnak a panaszkezelésre vonatkozó szabályok is, ennek eredményeként a szóbeli panaszról nem csak akkor kell jegyzőkönyvet felvenni, ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, hanem akkor is, ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges. A jogszabály meghatározza a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit is.

A törvény kifejezetten kimondja, hogy amennyiben a fogyasztó a panaszt telefonon vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával terjesztette elő, akkor a jegyzőkönyvet legkésőbb 30 napon belül meg kell részére küldeni (ezt korábban csak az írásban előterjesztett panasz esetén mondta ki), továbbá a vállalkozó az ilyen formában közölt panaszokat köteles egyedi azonosítószámmal ellátni. A panaszról felvett jegyzőkönyvet, valamint a panaszra adott válasz másolati példányát a vállalkozás az eddigi három év helyett öt évig köteles őrizni.

Azon vállalkozások, amelyek a törvény előírása szerint kötelesek ügyfélszolgálatot fenntartani (pl.: a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások), az ügyfélszolgálatot a módosítás értelmében a hét egy napján hét és huszonegy óra között legalább tizenkét órán át folyamatosan nyitva kell tartani, valamint lehetőséget kell biztosítani a fogyasztó számára előzetes időpont egyeztetésre a személyes ügyintézéshez.

Dr. Hauck Arvid szerint ebben a körben kiemelést érdemel, hogy az új szabályok értelmében a személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától 5 munkanapon belül a szolgáltató köteles a személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani a fogyasztó számára. A telefonos ügyfélszolgálat emelt díjas szolgáltatással nem működtethető. Szintén új szabály, hogy amennyiben a szolgáltató országos hálózattal rendelkezik köteles biztosítani, hogy minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálatot működtessen.

Döntőbizottság tanácsadó tevékenysége

Tekintettel arra, hogy a békéltető testületek jelzései szerint a fogyasztók gyakran fordulnak hozzájuk általános tájékoztatásért a fogyasztókat megillető és terhelő jogokkal, kötelezettségekkel kapcsolatban, a módosítás általános tanácsadási tevékenység ellátását is a békéltető testületek feladatává teszi. Tekintettel arra, hogy a fogyasztót immár maga a békéltető testület is segíti abban, hogy tisztában legyen jogaival, kötelezettségeivel, a jogi képviselet igénybevétele kapcsán felmerült költségek többé nem tekinthetők eljárási költségnek, amelynek megfelelően azt nem lehet a másik felre terhelni.

A keresetindítás megváltozott paragrafusai

Újraszabályozásra kerültek a keresetindításra vonatkozó szabályok is, ugyanis a törvény immár közérdekű igényérvényesítésről, valamint közérdekű keresetindításról rendelkezik. A közérdekű igényérvényesítés intézménye alapján a fogyasztóvédelmi hatóság vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek az egyes fogyasztóvédelmi rendelkezésekbe ütköző tevékenységét a fogyasztóvédelmi hatóság jogerősen megállapította.

A perindításnak akkor van helye, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti - mondta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Amennyiben az ügy bírósági hatáskörbe tartozik, úgy az ügyészt, vagy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületet, keresetet indíthat a vállalkozás ellen akkor is, ha a fogyasztók köre személyében nem ismert, de a jogsértés körülményei alapján arra lehet következtetni, hogy az a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős hátrányt okoz.

Csökken a kkv.-kra kiszabható bírsága maximuma

A törvény indokolása szerint a bírságszabályok módosításainak célja, hogy azok a Kormány programjával összhangban csökkentsék a kis- és középvállalkozások terheit, illetve érvényt szerezzenek a vállalkozásokat partnerként kezelő politikájának azzal, így a módosítások nyomán a törvény a kis- és középvállalkozások esetében a kiszabható bírság összegét alacsonyabb bírságsávban maximalizálta. A módosítással valamennyi kkv.-ra immár a törvényben meghatározott enyhébb bírságkiszabási szabály terjed ki, azaz, a bírság összegének maximuma 500 ezer forint, súlyosabb esetben az éves nettó árbevétel öt százaléka vagy ötmillió forint, attól függően, hogy a vállalkozás a számviteli törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem - mutatott rá dr. Hauck Arvid.