Lehetővé válhat a gyártóval szembeni közvetlen igényérvényesítés

Az új Polgári törvénykönyv fogyasztókat érintő legfontosabb újítása, hogy bevezeti a termékszavatosság intézményét - tudta meg az [origo] a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Vida Enikő szerint a júliusban az Országgyűléshez benyújtott javaslatban a termékszavatosság intézménye lehetővé teszi a fogyasztó számára a közvetlen igényérvényesítést a gyártóval szemben is, megszünteti továbbá hibás teljesítéshez kapcsolódó jogvesztő határidőket, valamint kimondja, hogy a fogyasztó csak természetes személy lehet.

A korábbi szabályozáshoz hasonlóan a mostani javaslatban is számos rendelkezésben tetten érhető a fogyasztókat védő szabályozás. A fogyasztóknak többletjogokat biztosító rendelkezések találhatók különösen a tisztességtelen szerződési feltételeket szabályozó fejezetben, és a hibás teljesítéssel kapcsolatos rendelkezések között - húzta alá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A javaslat pontosítja a fogyasztó és a vállalkozás fogalmát is, kimondva, hogy a fogyasztó csak természetes személy lehet, vállalkozás pedig a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. Dr. Vida Enikő megjegyezte: első pillantásra ellentmondás látszik a fogyasztóvédelmi törvény legutóbbi módosítása által bevezetett fogyasztó és az új Polgári törvénykönyv javaslatában meghatározott fogyasztó fogalom között.

Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a fogyasztóvédelmi törvény szerint is a természetes személyen kívüli civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás csak a békéltető testületi eljárásokban minősül fogyasztónak, és illetik meg a fogyasztónak járó jogok.

Termékszavatosság és a kellékszavatosság

A javaslat bevezeti a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállását a fogyasztóval szemben. Ekképpen a jövőben, ha hibás a vásárolt termék, nemcsak az eladóval szemben fordulhatunk, hanem a gyártóval vagy forgalmazóval szemben is, még akkor is, ha a termékre nincs jótállás, vagy a jótállási idő elmúlt, de a termékszavatosság érvényesítésére nyitva álló két éves határidő még nyitva áll.

A termékszavatosság a kellékszavatosságtól szűkebb fogalom, és míg a termékszavatosság csak az ingó dolog (leggyakrabban fogyasztási cikkek) hibája esetén ad lehetőséget igényérvényesítésre, kellékszavatosság, azaz hibás teljesítés esetén a jogosult bármilyen szolgáltatás hibája esetén érvényesítheti a törvényben meghatározott igényeit. A kellékszavatosság tehát a szerződő féllel (általában ő az eladó) szembeni igényérvényesítésre, a termékszavatosság a gyártóval vagy forgalmazóval szembeni igényérvényesítésre nyújt lehetőséget.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: termékszavatosság esetén akkor fordulhat a fogyasztó a gyártóhoz, ha az eladott ingó dolog nem felel meg a gyártó általi forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.

A hibás teljesítéshez hasonló rendelkezés, hogy a gyártó is csak azokért a hibákért tartozik helytállni, amelyek akkor keletkeztek, amikor a termék még az ellenőrzése alatt állt. Különbség azonban, hogy a gyártó nem felel a fogyasztóval szemben, ha bizonyítja, hogy a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető.

Kizárólag a hiba tényleges orvoslására szolgál

A termékszavatosság kizárólag a hiba tényleges orvoslására szolgál, azaz a fogyasztó elsősorban kijavítást, másodsorban - ha a kijavítás nem lehetséges - kicserélést kérhet. Az új Polgári törvénykönyv javaslata nem érinti azonban a fogyasztónak a jelenleg is hatályos termékfelelősségről szóló törvényben foglalt azon jogát, hogy meghatározott típusú károk bekövetkezése esetén kártérítési igénnyel lépjen fel a termék gyártójával vagy forgalmazójával szemben.

A hibás teljesítéssel kapcsolatban fontos változás, hogy a javaslat szerint a jogosult kellékszavatosság esetén is a károk megtérítését csak azt követően követelheti, miután megkísérelte a hibát a kötelezettel kicseréltetni vagy kijavíttatni és a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.

Míg a javaslat a kellékszavatosság esetében megszünteti a jog elenyészéséhez vezető, szigorú jogvesztő határidőket, és helyette általános esetben egy év, fogyasztói szerződések esetén két év, ingatlanok esetében pedig öt évben határozza meg az elévülési határidőt, a termékszavatosság választása esetén a fogyasztónak két év jogvesztő idő áll rendelkezésre az igény érvényesítésére. Jó hír azonban, ha a kétéves határidőn belül a termék gazdát cserél, a termékszavatossági igény az új tulajdonost illeti meg - hangsúlyozta dr. Vida Enikő.

Termékszavatosság esetén a jogvesztő határidő alkalmazását az indokolja, hogy a gyártó nem áll jogviszonyban a fogyasztóval, emiatt indokolt a helytállást szigorúbb időhatárok közé szorítani, és meghatározott idő elteltével a bizonytalan jogi helyzetet végleg lezárni.

Megmarad a jótállás intézménye is

Ingó dolgot érintő hiba esetén a fogyasztó dönthet tehát, hogy az adott hiba miatti szavatossági igényét milyen eszközzel és kivel szemben, az eladójával vagy a gyártóval szemben érvényesíti. Emellett persze megmarad a jótállás intézménye is, vagyis, ha az eladó vagy a gyártó jótállást vállalt a termékre, akkor a jótállás alapján fennálló jogok is érvényesíthetők.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: a jótállás általában a hibás teljesítés szerinti kellékszavatossághoz képest azért kedvezőbb a vásárlókra nézve, mert jótállás esetén az eladónak kell bizonyítania. Mégpedig azt, hogy a termék hibás volt az eladáskor ahhoz, hogy az eladó mentesüljön a felelőssége alól - és ne kelljen az eladott árukat például kijavítani vagy kicserélni, kellékszavatosság esetén pedig a vásárlónak kell bizonyítani, hogy a termék hibás volt az eladáskor, ami azért utólag meglehetősen nehéz feladat.

A fogyasztókat védő, továbbra is megmaradó szabály azonban, hogy az eladást követően hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba esetén ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Tisztességtelen szerződési feltételek

Az új Polgári törvénykönyv javaslata beépíti azt a jelenleg kormányrendeletben szabályozott listát, amely felsorolja, hogy milyen szerződési feltételek minősülnek egy fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek. A javaslat különbséget tesz aszerint, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben alkalmazott szerződési feltételek feltétlenül, illetve az ellenkező bizonyításáig (vélelmezetten) minősülnek-e tisztességtelennek. Dr. Vida Enikő hangsúlyozta: bármely típusba tartozó szerződési kikötések semmisek.

A két lista abban különbözik egymástól, hogy az egyik lista esetében az illető feltételt alkalmazó fél bizonyíthatja a vélelemmel szemben, hogy a kikötés nem tisztességtelen, a másik felsorolásnál ilyen lehetősége nincs. Kiegészítve a jelenleg hatályos szabályozást, a javaslat szerint tisztességtelen lesz az a szerződési kikötés is, ha a szerződési feltételt alkalmazó fél kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, ha az igényét érvényesíteni kívánja, illetve, ha jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie.

Fogyasztói zálogszerződés

A javaslat bevezeti a fogyasztói zálogszerződés fogalmát, amelyre az általános szabálytól eltérő rendelkezések vonatkoznak. Fogyasztói zálogszerződésnek minősül a szerződés, ha a zálogkötelezett természetes személy, a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körébe tartozó jogviszonyból fakad. A fenti feltételeknek megfelelő szerződés esetén csak olyan tárgy lehet zálogtárgy, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg - emelte ki a Kovács Réti Szegheő Iroda szakértője.