Új Mt.: mi kerüljön az új munkaszerződésbe?

A júliustól hatályos új Munka törvénykönyve új szemléletet hoz a munkaszerződések tekintetében is, a hangsúly alapvetően a felek megállapodására helyeződik - mondta el a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője egy szerdai munkajogi konferencián "Mi kerüljön az új munkaszerződésbe?" című előadásában. Dr. Fülöp Éva szerint a változások okán is érdemes számba venni, hogy minek kell bekerülni az új munkaszerződésekbe és az érvényes munkaszerződéseknek mit kell tartalmazniuk.

Dr. Fülöp Éva, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője

Az új törvény új szemléletet is hoz, és előtérbe kerül a munkaszerződések magánjogi megközelítése, a kódex a hangsúlyt egyértelműen a felek megállapodására helyezi - húzta alá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Ám ettől a megállapodástól is el lehet térni, akár a munkavállaló hátrányára is a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján, illetve minden egyéb esetben is, ha az eltérés az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításának eredményeként a munkavállaló javára történik.

Dr. Fülöp Éva rámutatott: két alapvető, előzetes kérdést érdemes tisztázni, az első, hogy szükséges-e módosítani a munkaszerződéseket, a másik: célszerű-e változtatni a munkajogi iratokon. A munkaszerződések módosítása tekintetében jogi kényszer nincs, ám érdemes megvizsgálni, hogy a munkaszerződésben foglalt szabály eltér-e az új Munka törvénykönyvétől.

Azokra a kérdésekre is gondot kell fordítani, hogy vajon megengedett-e az eltérés az új Munka törvénykönyve alapján, illetve mi a teendő akkor, ha a munkaszerződésben foglaltak eltérnek az új kódextől, ám az eltérésre nincs törvényes lehetőség.

Mi kerüljön feltétlenül a munkaszerződésekbe?

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője szerint a munkaszerződés létrejöttéhez szükséges tartalmi elemek az alapbér és a munkakör, ezek hiányában létre sem jön a munkaviszony a felek között. Ennek következtében az érvénytelenség jogkövetkezményeit nem is lehet alkalmazni, hanem a Polgári törvénykönyv jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint kell elszámolni.

Az érvényes munkaszerződés tartalmazza a felek nevét, megnevezését, a munkaviszony szempontjából lényeges adataikat, illetve nem tartalmaz a munkaviszonyra vonatkozó szabállyal ellentétes rendelkezéseket.

Dr. Fülöp Éva rámutatott: a semmis megállapodások sorsa az, hogy érvénytelenek, kivéve, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabályok más jogkövetkezményt állapít meg. Az érvénytelenség okát pedig a feleknek el kell hárítaniuk, és az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

További szükségszerű tartalmi elemek a munkavégzés helye, a munkaszerződés tartalma, a munkaviszony kezdő időpontja, a próbaidő és a munkaidő. Ha ezekről nem rendelkezik a munkaszerződés, akkor a Munka törvénykönyvének valamely kötelező szabálya jön be.

Hol van lehetőség az eltérő megállapodásra munkaszerződéssel?

Eltérő megállapodásra a következő körben van lehetőség: a jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatással jön létre, a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló alapbére és a munkabért utólag legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.

Eltérő megállapodásra kollektív szerződés útján is lehetőség van, így a napon naptári napot kell érteni, a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap, a felmondási idő harminc napnál hosszabb is lehet, a rendkívüli munkaidő tartama legfeljebb 300 óra egy naptári évben, és gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb nyolc havi távolléti díj összege lehet - fejezte be a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.