Közúti balesetek: már egy törött orr miatt is bűncselekményért felelhet a vétkes

A D.A.S. JogSzerviz szakértőinek tapasztalatai szerint a sofőrök közül kevesen tudják, ha a közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoznak, vétséget követnek el, és az ügyet nem ússzák meg szabálysértési eljárással. Dr. Bezzegh Edina szerint mindehhez már az is elég, ha a vétlen sofőr például a kinyíló légzsák miatt eltöri az orrát.

A kisebb koccanások is jelentős károkat okoznak, és szabálysértési felelősség is felmerülhet, érdemes azonban arról is szót ejteni - számolva a reális kockázattal -, hogyha a balesettel összefüggésben személyi sérülés is történik - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Aki ugyanis a közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, tehát nem ússza meg egy szabálysértési eljárással.

A közúti baleset okozása bűncselekmény tehát akkor valósul meg, ha a gépjárművezető a KRESZ megsértéséből adódóan úgy okoz közlekedési balesetet, hogy másnak vagy másoknak súlyos testi sértést, azaz nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz. Dr. Bezzegh Edina szerint elég annyi, ha a balesetben részes másik gépjármű vezetője a légzsák kinyílása következtében eltöri az orrát vagy a kezét, a cselekmény máris megvalósul.

Amennyiben azonban csak maga a szabályszegő sérül meg a balesetben, azaz a gépjármű vezetője, bűncselekményről nem beszélhetünk. Megvalósul azonban a cselekmény, ha a gépjárművezető szabálysértése miatt bekövetkezett balesetben a gépjárműben mellette ülő utasa szenved nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket.

A balesetek leggyakoribb okai a megengedett sebesség túllépése, az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása, az irányváltoztatásra, irányjelzésre vonatkozó előírások be nem tartása, az előzésre, a bekanyarodásra és a követési távolságra vonatkozó rendelkezés be nem tartása - sorolta fel a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A bizalmi elv lényege

A közlekedésben egyébként működik az úgynevezett bizalmi elv, amelynek lényege, hogy minden közlekedő joggal számít arra, hogy a közlekedés szabályait mindenki más is betartja. Ezen elv érvényesülésének azonban vannak korlátai. Aki maga is szabálytalanul közlekedik, eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy bízott mások szabályos közlekedésében.

Továbbá: senki sem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is betartják, ha a szabályszegés ténye számára már kellő időben felismerhető. Nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan személyek is megtartják, akitől szabályos magatartás koruk, testi fogyatékosságuk vagy más felismerhető ok miatt felismerhetően nem várható - húzta alá dr. Bezzegh Edina.

Ebből következően, például az elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megsértéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja azonban a felelősséget, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, például az elsőbbségre jogosult sebességtúllépése miatt nem észlelhette időben az útkanyarban közlekedő, elsőbbségre jogosult járművet.

Súlyosabb következmények esetén

A közúti baleset gondatlan okozása vétségének a büntetése súlyosabb lehet, ha a baleset következményei is súlyosabbak a súlyos testi sértésnél. A cselekmény tehát súlyosabbnak minősül, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, halált, több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Maradandó fogyatékosság következik be, ha a sértett valamely testrészét, érzékét, érzékszervét elveszíti a baleset következtében, így például amputálni kell az egyik ujját, vagy a baleset következtében a szemébe fúródott üvegszilánk miatt a fél szemére megvakul.

Tömegszerencsétlenségről akkor beszélhetünk, ha a balesetből kifolyólag egy ember súlyosan megsérül, legalább kilenc pedig egyéb (legalább könnyű testi) sérülést szenvedett. Halálos a tömegszerencsétlenség, ha a balesetből kifolyólag egy ember meghal, és legalább kilenc más személy megsérült. Ilyen eset történhet, ha a közlekedési szabályt megsértő gépkocsivezető elveszti az uralmát a gépjármű felett, és behajt az autóval egy villamosmegállóba, ahol sajnos reális esély van arra, hogy sokan megsérüljenek, vagy akár életüket vesszék. Az elkövető büntetése két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha gondatlanságával kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget idéz elő - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.