A korlátozott kezesség jogintézményének ideje elterjednie Magyarországon is

Vágólapra másolva!
A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint Magyarországon még nem elterjed az úgynevezett korlátozott kezesség jogintézménye, amikor a kezes csak egy meghatározott összeg erejéig vállal felelősséget a másik fél tartozásáért. Ez a konstrukció jóval életszerűbb és kiszámíthatóbb, remélhetőleg nemsokára a hazai gyakorlat is felismeri - mondta el dr. Vizi András.
Vágólapra másolva!

A kezességgel a legfőbb gond, hogy szinte lehetetlen kibújni alóla, a kezes csak az adóst is megillető kifogásokat hozhatja. A kezes az általa már megfizetett tartozást az adós ellen érvényesítheti, ugyanakkor ez kevés a boldogsághoz, hiszen ezt már általában a bank is megpróbálta.

Magyarországon még nem elterjed az úgynevezett korlátozott kezesség jogintézménye, amikor a kezes csak egy meghatározott összeg erejéig vállal felelősséget a másik fél tartozásáért. Ez a konstrukció jóval életszerűbb és kiszámíthatóbb, remélhetőleg nemsokára a hazai gyakorlat is felismeri - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Sortartó és készfizető kezes

Kezesről akkor beszélünk, amikor valaki (a kezes) egy másik személy nem teljesítése esetén vállalja a másik személy tartozásának megfizetését. Ilyenkor a biztosíték a kezes teljesítése az igazi adós helyett, ha az adós határidőre nem fizet, akkor a kezestől a teljes tartozás behajtható.

Magyar jogunk kétféle kezességet ismer; a sortartó kezesség azt takarja, hogy csak azután lehet a kezestől követelni, ha az eredeti adótól a követelést nem lehet behajtani. A kézfizető kezes pedig egy sorban felel, azaz ha az adós nem fizet tőle a követelés rögtön behajtható - hangsúlyozta dr. Vizi András.

Az új Ptk. szándékai

Az új Polgári törvénykönyv jelentős változásokat vezetne be a kezesség tekintetében, új jogintézményekkel, részletesebb és precízebb szabályokkal kiegészítve a jelenlegi szabályozást. A változások számos, jelenlegi gyakorlati problémát feloldva az üzleti biztonságot segítik, növelik.

Az új Ptk. fenntartja az írásbeliséget, mint a kezességvállalás érvényességének feltételét - pontosítja azonban a kezességi kötelezettségek körét azáltal, hogy meghatározza a kezességgel biztosítandó kötelezettségeket, amely kötelezettségek lehetnek akár jövőbeliek, akár feltételesek is, és azt sem kívánja meg az új szabályozás, hogy a biztosított követelés értéke a kezességvállaláskor összegszerűen meghatározott legyen, elegendő, ha e meghatározás módszere ismert.

A kezes kötelezetti helyzetén felül azonban a jogosultat is terhelik kötelezettségek - ilyen például az új Ptk. által bevezetendő, jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség. Ezen új szabályok bevezetésének indoka: lehetőséget biztosítani a kezesnek, hogy védekezhessen a biztosított követelésnek a főkötelezett szerződésszegése következtében való növekedése ellen azzal, hogy teljesít a jogosultnak akár annak ellenére is, hogy a kezest megilletné a sortartás kifogása.

Például, tegyük fel, a főkötelezett késedelembe esik, és emiatt késedelmi kamatfizetési kötelezettség áll be. Az új szabályok azt akarják elérni, hogy a kezesnek ne ezen - a kezes önhibáján kívül -, kamatokkal terhelt összegért kelljen helytállnia. Az új szabályozás néhol szigorítja a jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettséget, például abban az esetben, ha a kezes a kötelezett valamennyi tartozásáért felelősséget vállalt).

Más esetekben pedig felmenti a jogosultat a tájékoztatási kötelezettség alól, például, ha a kezes legalább többségi befolyással rendelkezik a kötelezett jogi személyben, hiszen ez esetben a kezes jobban tájékozott, mint a jogosult, tehát indokolatlan lenne a jogosult részére a tájékoztatási kötelezettség előírása.

A sortartás

A sortartási kifogás intézményének a jelenlegi szabályozásához képest - azaz, hogy a kezes megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettektől és olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet behajtható - az új Ptk. pontosítja, és egyértelmű módon határozza meg a jogosult azon kötelezettségeit, amelyek a sortartási kifogás elhárításához szükségesek. Eszerint, a jogosult köteles igazolni, hogy a követelés behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. Ennek gyakorlati jelentősége abban áll, hogy a jövőben a jogosult aktív közreműködése, és ennek igazolása szükségeltetik ahhoz, hogy a kezes teljesítését ki tudja kényszeríteni - természetesen e sortartási kifogás készfizető kezesség esetén nem érvényesíthető.

A kártalanító kezesség jogintézményének bevezetése a sortartásos kezességhez képest még jobban megerősíti a kezes helyzetét, hiszen a kártalanító kezesség kizárja a kötelezett és a kezes együttes perlését (nem úgy, mint a sortartásos), és a jogosultat itt is terheli a kötelezett vagyona elleni végrehajtás megindítása és további feltétel annak sikertelensége.

A határozott időre vállalt kezesség esetében a kezes meghatározott időtartamra korlátozza helytállását - a jogosultnak azonban módjában áll megakadályozni, hogy a kezes kötelezettsége megszűnjön a határozott idő lejártával. Ezt megteheti akkor, amennyiben a készfizető kezesség esetében a kezest felszólította a teljesítésre a határozott idő lejárta előtt, de a biztosított követelés esedékessé válása után - hiszen ez esetben a fizetési kötelezettség beállt.

Megteheti akkor is, amennyiben a sortartásos kezesség esetén, ugyanezen időpontban tájékoztatta arról, hogy végrehajtást kezdeményez a kötelezett vagyonára, és ennek folyamatáról kérésre tájékoztatja a kezest - hiszen ez esetben a jogosult megtette a sortartási kifogás elhárítására teendő intézkedést. Szintén új szabályként jelenik meg a kezes felmondási jogának nevesítése, amely azonban sem összegszerűen, sem időben nem korlátozott kezességi szerződés esetén alkalmazandó.