Nem is gondolnánk, milyen sok jogszabály vonatkozik a kutyatartásra

A szabálysértési, az állatvédelmi törvény, de a Polgári törvénykönyv is tartalmaz rendelkezéseket a felelős kutytartás szabályaira, ezen túl pedig önkormányzati rendeletek, sőt, társasházak házirendje is előírhatja a kötelező jogi normákat - mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Az utóbbi időszak egyik legfontosabb változása gyanánt pedig egy kormányrendelet határozza meg a négy hónaposnál idősebb kutyák egyedi azonosítóval történő ellátását.

Dr. Nyilas Anita szerint sokan nem tudják, hogy a póráz nélküli kutyasétáltatás miatt szabálysértési bírsággal is sújthatják őket egyes közterületeken. Figyelemmel kell lenniük ezért arra, hogy ahol éppen sétáltatják kedvencüket, nincs-e kihelyezve a kutya szabadon engedését tiltó tábla. Amennyiben nincs, abban az esetben is tisztában szükséges lenni azzal, hogy a kutya által okozott károkért felel az állattartó.

Az állatok megfelelő tartását, így a kutyák sétáltatását is, több jogi norma is szabályozza. Létezik az állatvédelmi törvény, vannak erre vonatkozó önkormányzati rendeletek és vannak egyéb alacsonyabb rendű szabályok, ilyen lehet például egy társasházi házirend, amely meghatározza az ebtartás szabályait a társasházban.

Az állatvédelmi törvény az általános, mindenkire kötelező szabályokat határozza meg - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Úgy rendelkezik, hogy az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

A felelősség az állattartóé

Ez azt is jelenti, hogy amennyiben kedvencünk nem kimondottan szelíd természetű, avagy éppen olyan élettani helyzetben van, hogy szabadon engedése veszélyt jelenthet, úgy nyilvánvalóan kizárólag pórázon sétáltassuk, szájkosár pedig minden esetben legyen nálunk.

Ennek elmulasztása esetére ugyanis a Polgári Törvénykönyvünk meghatározza, hogy, aki állatot tart, felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Az állattartó az állat által okozott kárért az általános szabályok szerint felel, felelősségét tehát kimentheti annak bizonyításával, hogy az állattartás terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ennek a bizonyítása azonban az állattartót terheli. Megállapítható az állattartó felelőssége továbbá minden olyan esetben, amikor az állattartó megszegi az állattartásra vonatkozó szabályokat, és ezzel másnak, akár más kutyának kárt okoz.

Az állatvédelmi törvény konkrétan rendelkezik arról, hogy az állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani, ennek elmulasztása esetén, az állattartó ugyanis pénzbírsággal sújtható. Ehhez most már több helyen még gyűjtőládát is biztosítanak, illetve erre szolgáló gyűjtőzacskókat. Szabálysértést valósíthatunk meg ugyanakkor, a kutya felügyelet nélkül hagyása, illetve póráz, avagy szájkosár nélküli sétáltatása esetében is.

A szabálysértési törvény szerint, aki a felügyelete alatt álló kutyát felügyelet nélkül bocsátja közterületre, illetve ott, vagy természeti és védett természeti területen, vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi, vagy kóborolni hagyja, avagy szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja szabálysértést követ el, csak úgy mint, aki élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre beengedi, illetőleg beviszi az ebet. Természetesen ez alól kivételt jelentenek, a vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyák.

Ahány önkormányzat, annyi jogkör

Az önkormányzatok saját jogköre, hogy bizonyos területeken megtiltsák a kutya póráz nélküli sétáltatását. Ebben az esetben tiltó táblákat helyeznek ki, melyek ellenére, ha a kutya mégis szabadon van, megbírságolhatnak bennünket. Egyes helyeken időkorláttal próbálják szabályozni a sétáltatást. Konkrét szabályozást a helyi önkormányzatok honlapjain találunk - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A helyi rendeletek továbbá, meghatározhatják azokat a területeket, amelyekre abszolút tilos a kutyát bevenni. Ilyen területek lehetnek a játszótér, oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmény területe, az állatorvosi rendelő kivételével, illetve ilyen lehet az ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény. Tehát, amennyiben a rendelet az állatot bizonyos helyiségekből kitiltja, úgy tiltó tábla hiányában sem megengedett az említett helyekre a kutyát bevinni - figyelmeztetett dr. Nyilas Anita.

A kutyák egyedi azonosítója

A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. kormányrendelet módosított rendelkezései alapján 2013 januárjától a négy hónaposnál idősebb kutyát csak egyedi azonosítóval, úgynevezett elektronikus transzponderrel ellátva lehet tartani.

A jogszabály előírja, hogy a magán állatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e. A transzponderrel való megjelölés, vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző magán állatorvos az oltási könyv, vagy a kisállat-útlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja.

Az eb transzponderrel történő megjelölését követő nyolc napon belül a beavatkozást végző magán állatorvos köteles az állat adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban regisztrálni.

Ellenőrzik a szabály betartását

A szabály a betartását a jegyző, és a járási állat-egészségügyi hivatal ellenőrzi. A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a magán állatorvos köteles jelentést tenni a járási állat-egészségügyi hivatal felé.

Az új szabálynak következménye, hogy amennyiben valaki szervezettől (menhely, állatvédelmi szervezet) fog kutyát örökbe fogadni, annak a transzponder költségével is számolnia kell, mivel azt a jogszabály szerint az örökbefogadónak kell megfizetnie. Ezen előírások nagy előnye, hogy az egyedi azonosítás nagy segítséget jelenthet az elveszett állatok családjukhoz történő visszajuttatásában, illetve nagy haszna, hogy megkönnyíti majd a most már bűncselekménynek minősülő állatkínzások felderítését és bizonyítását.