Cigaretta és jog: a dohányos csak a munkáltató engedélyével szakíthatja meg munkaidejét

A dohányzásra, a dohányzókra vonatkozó szigorú jogszabályi környezet miatt, annak tagadhatatlan előnyei mellett új problémák is generálódtak: a munkáltatók (és a munkateher megoszlása miatt aggódó nem dohányzó munkavállalók) oldaláról a jelenlegi helyzet leginkább azért érdekes, mert a cigarettázásra kivett hosszabb-rövidebb szünetek a napi munkaidőt terhelik, illetve a munkahelyi szabályozatlanság következtében meg is rövidíthetik - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Fésü Gizella kifejtette: a munkáltatóknak ki kell jelölnie, és fenn is kell tartani a munkahelyi, munkahely-közeli nyílt területeken (például a munkahelyhez tartozó, mindenki számra nyitva álló erkélyen) dohányzóhelyet a dohányzó munkavállalók számára.

Egyetlen kivétel van, amikor nem él ez a kijelölési kötelezettség: ha a munkáltató úgynevezett nemdohányzó intézménnyé nyilvánítja a munkahelyet (megteheti ezt kollektív szerződésben, kollektív szerződés hiányában pedig a munkavállalók kezdeményezésére vagy egyetértésével).

A jogszabályi környezetet illetően a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint a munkavállaló munkaidejét csak a munkaközi szünetben szakíthatja meg. A munkaközi szünet legalább hat órás munkavégzés esetén 20 perc, minimum kilenc órás munkavégzés esetén további 25 perc jár a munkavállalónak, azaz összesen immáron 45 perc időtartam.

Tovább növekedhet ez az időtartam egészen 60 percre, ha a felek így állapodnak meg, vagy a kollektív szerződés ekként rendelkezik - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A munkáltató határoz a munkaközi pihenő kiadásáról

A munkaközi pihenő kiadásának részleteiről (mikor adja ki és milyen részletekben) a munkáltató határozhat. A törvényi megkötés csupán annyi, hogy a legalább egybefüggő 20 percnek az elvégzett három és hat óra közé kell esnie. Amennyiben pedig ennél hosszabb munkaközi szünet engedélyezett munkahelyén a munkavállalónak, azt bármikor, akár több részletben ki lehet adni.

Talán a legfontosabb része a szabályozásnak, hogy akár a törvényi előírások szerinti munkaközi szünet, akár annál hosszabb érvényesül az adott munkahelyen, annak időtartama a munkaidőben nem számít bele, így arra munkabér sem jár.

A D.A.S JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: ezek a szabályok irányadóak a dohányzással eltöltött idő esetén is. A dolgozó csak a munkáltató engedélyével szakíthatja meg cigarettázással a munkaidejét. Megoldást nyilvánvalóan az jelenthet, hogy a munkavállalók számára több munkaközi szünetet biztosít a munkáltató, mivel azonban ez nem számít bele a munkaidőbe, tovább kell az érintett kollégáknak a munkahelyen tartózkodni és munkát végezni.

Helyi, adott munkáltatónál érvényesülő szabályozás hiányában a törvényi 20 perc az irányadó, ami valljuk meg, nem túl sok. A szabályok pontos betartása mellett legfeljebb ebéd helyett szívható el, "gyorsított eljárással" néhány cigaretta.

A leleményes munkavállaló

Leleményes munkavállalók különféle megoldásokkal próbálkoznak. Így a számítógép előtti munkavégzésre hivatkozva óránként 10 percet töltenek dohányzással. Önmagában, az ezt alátámasztó munkahelyi szabályozás nélkül erre azonban sincs lehetőség - figyelmeztetett dr. Fésü Gizella.

A jogszabály ugyanis csak annyit ír elő, hogy a képernyő előtti munkavégzés esetén óránként tíz perc szünetet kell biztosítani, vagy más, nem képernyő előtti, tevékenységet kell végeznie a munkavállalónak. Utóbbi eltölthető hasznosan is: lehet tanulmányozni a papír alapú iratokat, vagy elvégezni a szükséges egyeztetéseket a kollégákkal, de legtöbbször a munkahelyi telefonhívások is elintézhetőek a monitor használata nélkül.

A kérdésben tehát mindenképpen körültekintő eljárással kialakított, az adott munkáltató tevékenységével összehangolt, mindkét - sőt,a nem dohányzó munkavállalók érdekeit is figyelembe véve -, mindhárom fél igényeit szem előtt tartó, mindenki által elfogadható munkahelyi szabályozás indokolt - mondta végül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.