A szabálysértési kódex egyre jobban használja a büntetőjogból ismert megoldásokat

Vágólapra másolva!
A Belügyminisztérium által a szabálysértési törvény módosítására benyújtott törvényjavaslatot górcső alá véve megállapítható, hogy a szabálysértési kódex egyre inkább a büntetőjogban megismert eljárásokat és megoldásokat használja - mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vizi András arra is felhívta a figyelmet, hogy a számos újítás mellett sok apróbb részletszabályt is tartalmaz a javaslat, amelyek érdemben megváltoztathatják az eddigi gyakorlatot, így például a rendőr helyszíni bírság helyett szóbeli figyelmeztetéssel is élhetne.
Vágólapra másolva!

A szabálysértési eljárás lefolytatását megkönnyítő újítás, hogy a tanú írásban is tehetne vallomást, amennyiben azt saját kezűleg írja és leírja. Új bizonyítási módszerként bekerülne a kódexbe a szembesítés.

Ez az intézmény nem ismeretlen az eljárásban, ám a részletszabályait is fontos rögzíteni. A szembesítésre akkor van szükség, ha a tanúk és az eljárás alá vont személy vallomásai ellentétesek. Ilyenkor a már ismert módon együttes meghallgatásra kerül sor és akár egymásnak is tehetnek fel kérdést a résztvevők.

Szintén jelentős változás lehetne, hogy ha az elzárással sújtott személy nem jelent meg a büntetés-végrehajtási intézményben és az elővezetése sem foganatosítható, mert annak lakcíme ismeretlen vagy nem tartózkodik ott, a hatóság elrendelheti e személy körözését.

A körözés keretein belül az elkövető elfogása érdekében a személy felkutatására és a büntetés-végrehajtási intézetbe történő előállítására kerül sor. Eddig ezt a megoldást szabálysértési eljárásban nem lehetett alkalmazni, bizonyos elkövetői körnél ezért a végrehajtás komoly akadályokba ütközött - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Érdemi változások a pénzbírság behajtásánál is

A pénzbírság végrehajtásánál is számos érdemi változást kíván bevezetni a minisztérium. Míg korábban a szabálysértési bírság behajtását általános szabálysértési szervként a fővárosi, megyei kormányhivatal hajthatta be, a javaslat szerint a jövőben a rendőrség, a járási hivatal és a NAV saját maga hajthatja be bírságát.

Dr. Vizi András rámutatott: a szabálysértéssel okozott kár összegének végrehajtását is megreformálná a javaslat, az indoklás szerint mivel az ilyen kár igazából szabálysértési költségként kezelendő, ezért meg nem fizetése esetén adók módjára történő behajtásnak van helye.

Bizonyos személyi kört (például: fogyatékos személyt, vagy a negyedik hónapban lévő kismamát) a törvény kizár mind a közérdekű munkavégzéséből, mind pedig az elzárás lehetőségéből. Ez gyakorlatilag a jogkövetkezmények alóli mentesülést jelenti, mivel ha ezek a személyek a bírságot nem fizetik meg, ehelyett elzárás és közérdekű munka nem alkalmazandó.

Az ilyen személyeknél az elmaradt bírságot adók módjára lehetne behajtani. Jelentősen változik továbbá az informatikai háttér is, bővítésre kerül a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelendő adatok köre, ennek főként statisztikai okai vannak.

Változtatások a fiatalkorúak pénzbírságai tekintetében

A módosítás a fiatalkorúaknál ötvenezer forintban maximalizálná a pénzbírság összegét, elzárással sújtható cselekményeknél pedig százezer forintban. A helyszíni bírság fiatalkorúaknál huszonötezer forint lehetne. Fontos és reális könnyítés, hogy fiatalkorúval szemben pénzbírságot vagy helyszíni bírságot csak akkor lehet kiszabni, ha vállalja megfizetni azt és egyébként nem lehetne kiszabni helyszíni bírságot, csak ha a fiatalkorú törvényes képviselője is jelen van. A közérdekű munka is csak tizenhat év feletti kiskorúnál lehetne kiszabható. Mindenkire alkalmazandó lehetőség lenne, hogy helyszíni bírság helyett a rendőr szóbeli figyelmeztetéssel is élhetne.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint jelentős újítás az is, hogy a javaslat a NAV dolgozóit is katonaként kezelné, azaz rájuk is vonatkoznának a különös szabályok, például a fegyelmi eljárás keretében történő szabálysértési kivizsgálás. Ám ez akár azt is jelentheti, hogy a NAV dolgozóját akár elöljárója útján is lehet idézni, ha tanú vagy eljárás alá vont személyként a meghallgatását indokoltnak tartják. Érdemes ezért átgondolni, szükség van-e a zömében polgári jellegű állományt a fegyveres szerveknél szokásos eljárás alá vetni.

Itt is bevezetnék a kártalanítást

Jelentős újítás lehetne a kártalanítás bevezetése, ez az eljárás az intézményesített formája lehetne annak, amikor a jogtalanul súlyosabb szabálysértési büntetéssel (elzárás, közérdekű munka, vagy a meg nem fizetett pénzbírság miatti elzárás vagy közérdekű munka) sújtott személyt utólag felmentik a vádak alól. Ez a lehetőség eddig is megillette ezeket a személyeket a polgári jog és a hazánk által ratifikált nemzetközi egyezmények alapján, de jó kezdeményezés, hogy a szabályok a szabálysértési kódexbe kerüljenek - húzta alá dr. Vizi András.

A kártalanítási igényt a szabálysértési hatóságnál kellene beterjeszteni a felmentő döntés jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül, akik az illetékes polgári bíróságnak továbbítanák az igényt. Szintén új szabály lenne a visszafizetés jogintézménye, amelyet a kártalanításhoz hasonlóan azoknak lehet megítélni, akiket utólag felmentettek, de már kifizették a szabálysértési bírságot.