Harmadik személyek szerepe a csődegyezség végrehajthatóságában (3. rész)

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjének segítségével átfogó, öt részből álló írást közlünk a magyarországi csődeljárások jelenlegi helyzetéről. A terület hazai szakértője, dr. Juhász László számos kérdést körbejár, így a most olvasható harmadik részben azt vizsgálja meg, milyen szerepet játszanak, játszhatnak harmadik személyek a csődegyezség végrehajtásában. Az első és második részt is elolvashatja.

Sokszor olyan egyezség megkötésére kerül sor, amelyben nem az adós, hanem kívülálló (harmadik) személyek vállalnak kifizetést vagy egyéb kötelezettséget. Ilyen lehet, amikor az adós társaság tagjai vagy a cégcsoport más társaságai – akik hitelezőként nem vesznek részt az eljárásban – vállalnak kifizetést, vagy az adós tulajdonosai részesedést engednek a társaságban a hitelezői igény kielégítéseként – fejtette ki elöljáróban a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

Ennek a lehetőségét a Cstv. 19.§ (1) bekezdése teremti meg, amikor kimondja, hogy az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen megállapodhatnak az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, a követelések fejében az adós gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről.

Az adósnak és a hitelezőknek meg kell állapodniuk továbbá a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak, ideértve az egyezség időtartamát és végrehajtása ellenőrzésének módját is.

Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó adós

Az eddigi csődegyezségekben leginkább a pénzkövetelések kifizetésének átütemezése, a követelések egy részének elengedése szerepelt, ami nagyobb jogértelmezési kérdéseket – a végrehajthatóság kérdésén túl – nem vetett fel. Egyre inkább előtérbe kerül azonban – főleg nagyobb társaságok esetében – a részesedés szerzésének a lehetősége, s itt már gondok lehetnek a végrehajthatósággal – mutatott rá dr. Juhász László.

dr. Juhász László, a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda

Egy, a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban volt csődeljárásban az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó adós például abban állapodott meg az egyetlen biztosított hitelezőjével, hogy a csődegyezség részeként a biztosított hitelező a követelésének fejében 90 százalékos részesedést szerez az adós társaságban. Utóbbit az adós által elismert követelésének nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatásával történő törzstőke emelés útján fog megvalósítani a Gt. 13.§ (2) és 155.§ bekezdései alapján, ezzel az adós a biztosított hitelező részére követelése összegének 100 százalékát megtéríti.

(Az egyezség tartalmazta továbbá, hogy a csődegyezségi megállapodás eredményeképpen a hitelszerződés alapján fennálló teljes követelés megszűnik, az azt biztosító biztosítékok pedig törlésre és megszüntetésre kerülnek azt követően, hogy a biztosított hitelezőnek az adós társaságban történő 90 százalékos részesedését az illetékes cégbíróság bejegyzi.) Az adós vállalta, hogy az ennek megvalósításához szükséges társasági határozatokat meghozza, alapító okiratát módosítja, ezen iratokat a csődegyezséget jóváhagyó jogerős bírósági végzés Cégközlönyben történő közzétételét követő kilencven napon belül a cégbírósághoz benyújtja.

Győri Ítélőtábla: részese lehet egyéb érintett

Nagyon lényeges pontja volt a megállapodásnak az a melléklet, amelyben az adós egyedüli tagja kötelezettséget vállalt a fentiek teljesítésére. Ez a nyilatkozat azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy a határozat egyértelműen végrehajtható legyen, ezért a csődegyezségi megállapodást a Győri Ítélőtábla 1/2012 (XI.13.) Kollégiumi véleményében foglalt ajánlás alapul vételével kiegészítették.

Ennek a kollégiumi véleménynek az V. pontjában a Győri Ítélőtábla azt az álláspontot fejtette ki, hogy a csőd-, illetve felszámolási egyezségnek az adóson és az egyezségkötésre jogosult hitelezőkön kívül részese lehet egyéb érintett (például az adós tartozását átvállaló, a biztosítéki megállapodást kötő, a követelés fejében az adósban fennálló részesedését átruházó) személy is.

A megállapodás kényszeregyezség hatása ilyenkor csak az adós és a hitelezők relációjában érvényesül, az egyéb kötelezett és a hitelező(k) között létrejött, az egyezség részét képező megállapodás csak az érintett felek egyetértésével születhet meg, s csak köztük keletkeztet kötelezettséget.

Az egyedüli tag vállalásai

Az egyedüli tag a csődegyezség mellékletét képező nyilatkozata alapján vállalta, hogy az adós törzstőkéjét felemeli, a biztosított hitelezőt a Gt. 155.§ (4) bekezdés alapján kijelöli arra, hogy a követelését nem pénzbeli hozzájárulásként az adós rendelkezésére bocsássa, s ezzel az adós társaság üzletrészének 90 százalékát megszerezze.

Vállalta továbbá, hogy a fentieket tartalmazó társasági szerződésmódosítást elfogadja és aláírja, a csődegyezség jóváhagyása esetében a jóváhagyásról szóló jogerős végzés közzétételét követő 90 napon belül intézkedik az iratok cégbíróságra történő benyújtása iránt – ismertette a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

Ezen túlmenően generálisan vállalta, hogy elfogad minden olyan további alapítói határozatot, illetve elvégez minden olyan jogcselekményt, amely ahhoz szükséges, hogy a hitelező az egyezségben foglalt részesedést megszerezze, illetve a követelés ezt meghaladó része a társaság törzstőkén felüli vagyonát növelje, ezzel a hitelezői követelés teljes egészében kielégítésre kerüljön.

A Fővárosi Törvényszék a csődegyezséget jóváhagyta, kimondva, hogy az egyezség megfelel a Cstv. 19-21 szakaszában foglalt előírásoknak, a csődegyezség tartalmazza a hitelezők, valamint a csődegyezségben részt vevő adós egyedüli tagja nyilatkozatát, a teljesítési határidőket és az egyezség ellenőrzésének módját.

Körültekintően kell eljárni

Dr. Juhász László szerint a fenti eset ismertetése azért fontos, mert a részletek ismertetése (és torzított adatok közlése) ellenére jelzi, hogy milyen körültekintően kell eljárni abban az esetben, ha a hitelező részesedést kíván szerezni az adós társaságban.

Ebben az ügyben egyetlen tulajdonos szerepelt az adós társaságnál, nagyobb részvénytársaság vagy kft esetében kicsit bonyolultabb a helyzet, de a Gt. szabályait megtartva a fent ismertetett határozatok meghozhatók. Az ilyen módon megkötött csődegyezség megfelel a végrehajthatósági követelményeknek is.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Juhász Lászlóval készült írás negyedik és ötödik részét hamarosan közöljük – a szerk.)