CMS: a munkavállaló nagyobb biztonsággal jelentheti cége jogellenes gyakorlatát

A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői szerint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény elfogadását követően végre Magyarországon is pontosabb háttérszabály vonatkozik a whistleblowing (lehetséges magyar fordítása: belső visszaélés-jelentési) rendszerek működésére. Dr. Petrányi Dóra és dr. Domokos Márton szerint awhistleblowing rendszerek lényege, hogy a munkavállalók speciális belső eljárásrendszeren keresztül, erre szakosodott szolgáltató (például ügyvéd), vagy részleg számára tehetnek bejelentést a tudomásukra jutott jogellenes gyakorlatokról.

A CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda szakértői szerint a változás fontos lépés az adatvédelmi jogalkotásban, mert így mind a munkáltatók, mind a dolgozók sokkal nagyobb biztonsággal tudják majd használni a számviteli szabálysértések és a korrupció elleni küzdelem jegyében létrehozott eljárásrendjeiket. A cégeknek 2014. január 1-ig kell meglévő gyakorlataikat a törvényhez igazítani.

A whistleblowing rendszerek lényege, hogy a munkavállalók speciális belső eljárásrendszeren keresztül, erre szakosodott szolgáltató (például ügyvéd) vagy részleg számára tehetnek bejelentést a tudomásukra jutott jogellenes gyakorlatokról. A whistleblowing leginkább a 2000-es évek elején napvilágra került üzleti visszaéléseket követően – Enron, WorldCom ügyek - vált elfogadottá, sőt, amerikai tőzsdei cégek esetén kötelezővé.

Mikor lehet hasznos?

Dr. Petrányi Dóra kifejtette: a whistleblowing akkor hasznos, ha egy dolgozó nem akarja igénybe venni a munkaszervezeten belül a hivatalos panasztételi eljárást, mert fél a szankcióktól, vagy a nyilvánosságtól – például ha az iparágban elterjed, hogy ő hozott nyilvánosságra egy egyébként mindenki által ismert és hallgatólagosan elfogadott korrupciós vagy versenykorlátozó gyakorlatot.

Jellemző példa David P. Weber esete - pont az USA Értékpapír- és Tőzsde Felügyeletének munkatársa – akinek munkaviszonyát az egyik leghírhedtebb befektési csalás (Bernie Madoff-ügy) vizsgálata során felmerülő szabálytalanságokkal, és IT biztonsági hiányosságokkal kapcsolatos bejelentését követően szüntették meg. Miután bíróságon keresett jogorvoslatot, volt munkáltatójával 580.000 USD értékű peren kívüli egyezséget kötöttek.

Nemzetközi és hazai kritikák

A nemzetközi szinten működő vállalatoknak egyszerre kell megfelelniük az angolszász számviteli- és antikorrupciós szabályoknak, valamint az EU-s adatvédelmi elvárásoknak. Franciaországban például az adatvédelmi hatóság (CNIL) nem engedélyezte a McDonald's whistleblowing-rendszerének bevezetését, mert a névtelen bejelentő-vonalak sértették volna a magánszférát.

Franciaországban például az adatvédelmi hatóság (CNIL) nem engedélyezte a McDonald's whistleblowing-rendszerének bevezetését, mert a névtelen bejelentő-vonalak sértették volna a magánszférát. Forrás: Origo

Magyarországon a korábbi adatvédelmi biztos eleinte szintén meglehetősen kritikusan viszonyult az amerikai gyakorlat hazai megvalósításához, és „besúgásnak” tekintette a whistlelowing-ot. Dr. Domokos Márton hangsúlyozta: ezt a megközelítést a nemzetközi üzleti gyakorlat már meghaladta, de a whistleblowing során adatvédelmi szempontból nagyon körültekintően kell eljárni, mert jelentős mennyiségű és érzékeny jellegű munkavállalói adat továbbítására kerülhet sor.

Fontos az adatok bizalmas kezelése

Rendkívül fontos ezért a bejelentő adatainak bizalmas kezelése – ha egyéb munkatársak tudomást szereznének személyazonosságáról, az az egész rendszer lényegét kérdőjelezné meg. Ugyanakkor a megvádolt személy védelme érdekében is részletes jogokat kell biztosítani, hogy megismerhesse a vádat és kifejthesse álláspontját. Ezen túlmenően egy megfelelően kidolgozott whistleblowing eljárásnak biztosítania a kell vizsgálat hatékony lefolytatását is (például: pontos határidőkkel és kommunikációs csatornákkal).

Az új törvény ezeket a kérdéseket részletesen szabályozza. Segíti továbbá a whistleblowing-gal kapcsolatos adatkezelések átláthatóságát, hogy bevezetése előtt konzultálni kell az üzemi tanáccsal, és magát a rendszert kötelező bejelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság adatvédelmi nyilvántartásába. Pozitív és gyakorlatias rendelkezés az is, hogy a törvény automatikusan engedélyezi a bejelentés során kezelt adatok továbbítását külső szervezet részére.

A törvény a nevesített jelentéseket támogatja

Dr. Petrányi Dóra elmondta, hogy a gyakorlatban ez a személy az érintett cég külsős ügyvédje, könyvvizsgálója, egyéb szakértője (például: forensics), de további szerződéses garanciákat kell ugyanakkor biztosítani, ha a vizsgálat során az adatok az EU-n kívülre kerülnek. A névtelen bejelentéseket a törvény kifejezetten nem tiltja, de eljárási szabályaival egyértelműen a nevesített és bizalmasan kezelt jelentéseket támogatja.

Dr. Domokos Márton elmondta: Nem túl életszerű tilalom viszont a törvényben, hogy a whistleblowing során tilos az úgynevezett „különleges adatok” kezelése. Ilyen például az érintett büntetett előélete, nemzetiséghez tartozása, világnézeti meggyőződése, érdek-képviseleti szervezeti tagsága – az ilyen adatok azonban mind-mind fontos elemei lehetnek egy vizsgálatnak, például munkahelyi diszkrimináció gyanúja esetén. A jogszabály által megállapított elévülési, kivizsgálási és adatmegőrzési határidők szintén túl rövidek.

Nem egyértelmű továbbá a szövegből, hogy a jogszabály kötelezővé teszi-e a feljelentést, ha a vizsgálat során bűncselekményre derül fény. Egy feljelentési kötelezettség vélhetően csökkentené a whistleblowing során érintett személyek együttműködési készségét, és nem lennének a motiváltak a tényállás teljes feltárásában – hiszen végül úgyis büntetőeljárást kellene kezdeményezni ellenük.