Vágólapra másolva!
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői az elmúlt időszakban számos írásban elemezték a jövő március 15-én hatályba lépő új Ptk. újdonságait, most dr. Kapetz Mónika a közvetítői szerződésekre vonatkozó szabályozás fontosabb rendelkezéseit járja körül. Az alapvető rendelkezéseket a jogalkotó nem csupán az új polgári kódexünkbe emelte, hanem a normákon az is látható, hogy tág teret hagyott a szerződési szabadságnak, mégpedig annak érdekében, hogy a felek szerződéses akaratuknak megfelelően az egyedi ügyükre szabva állapítsák meg a jogviszonyukra vonatkozó rendelkezéseket.
Vágólapra másolva!

Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló törvény ültette át a vonatkozó uniós irányelvet, az új Ptk. az irányelv magánjogi rendelkezéseit tartalmazza. Korábban, az ilyen jellegű szerződések, például az ingatlanközvetítők szerződései kapcsán számos jogvita keletkezett a díjat és a szolgáltatás teljesítését illetően, az új rendelkezések hatálybalépésével ezek a viták talán könnyebben elkerülhetőek lesznek.

Mi is a közvetítői szerződés tartalma? – tette fel a kérdést a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. A közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységet folytat, melyért a megbízó díj fizetésére köteles.

Eseti vagy tartós

A törvény a szabályokat annak megfelelően választja szét, hogy a jogviszony eseti vagy tartós-e – húzta alá dr. Kapetz Mónika. A közvetítő, ha maga a Ptk. másképp nem rendelkezik, nem jogosult megbízója nevében a közvetített szerződés megkötésére és az annak alapján történő teljesítés elfogadására sem.

Ugyanakkor a tartós közvetítői szerződés esetén, ha a felek megállapodása alapján a közvetítő az általa közvetített szerződés megkötésére jogosult, akkor a képviseleti joga kiterjed minden olyan jognyilatkozat megtételére, amely a közvetített szerződés teljesítésével rendszerint együtt jár. Ez a jog nem foglalja magában a megkötött szerződés módosításához, a pénz átvételéhez és a fizetési határidő megállapításához való jogot.

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta: a Ptk. rendelkezései diszpozitívak, így lehetőség van e szabályoktól való eltérésre is.

Mikor jár a közvetítőnek díj?

A közvetítőt megillető díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé, sőt ahogyan az a gyakorlatban kialakult, a díj a közvetítőt abban az esetben is megilleti, ha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg.

Amennyiben a közvetítői szerződésre vonatkozó fejezet nem tartalmaz rendelkezést, akkor a megbízási szerződés rendelkezéseit kell majd alkalmazni.

Tartós közvetítői szerződés is köthető

A Ptk. önálló cím alatt szabályozza a tartós közvetítői szerződés szabályait. Tartósnak akkor kell a jogviszonyt tekinteni, ha a közvetítő több szerződés megkötésének közvetítésére, vagy egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles.

E tartós jogviszony megszűnése estén a közvetítőnek kártalanítás jár a megbízótól, ha a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítői szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén megilletné.

További feltétel – mutatott rá dr. Kapetz Mónika -, hogy a közvetítő a megbízónak új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat bővített, ha ezen üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert, vagy a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el.

A kártalanítás összegét a Ptk. maximálja, érvényesítésére pedig egy éves jogvesztő határidőt ír elő. Ugyanakkor a kártalanítás nem érinti a közvetítőt megillető kártérítési igényt, valamint az esetlegesen megállapodott versenykorlátozásért járó díjigényt.

Tág tér a feleknek

Az alapvető rendelkezések Ptk.-ba emelésén túl látható, a jogalkotó tág teret hagyott a szerződési szabadságnak, annak hogy a felek szerződéses akaratuknak megfelelően az egyedi ügyükre szabva állapítsák meg a jogviszonyukra vonatkozó rendelkezéseket – foglalta össze végezetül a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.