Több mint ötezer nevelőszülő került foglalkoztatási jogviszonyba

Gyakorlaton lévő óvodapedagógus Németországban

Januártól 5200 nevelőszülő került foglalkoztatási jogviszonyba, közülük korábban 3200-nek semmilyen munkaviszonya nem volt. A vonatkozó törvénymódosítás egyik legnagyobb erénye, hogy megteremtette a hivatásos nevelőszülői jogviszony foglalkoztatási jogviszonnyá történő átalakításának lehetőségét, de számos más téren is előrelépést jelent.

Az új, egységes foglalkoztatási jogviszony bevezetése mintegy 13 ezer gyermeket érint közvetve. Az intézkedés, amely nyugdíjjogosultságot is biztosít - a kormányzat várakozásai szerint -, vonzóbbá teszi a nevelőszülői hivatást, ugyanakkor emeli a szakmai színvonalát és az elismertségét.

Ma Magyarországon mintegy 21 500 gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerek és fiatal felnőtt van, és közülük mintegy 8200 kiskorú él gyermek- és lakásotthonban. A kormány célja, hogy közülük mind többen, a 12 évesnél fiatalabb, 2014. január 1. után állami gondoskodásba kerülő gyerekek pedig lehetőleg mindnyájan nevelőszülői vagy örökbefogadó családba kerüljenek.

A jelenleg gyermekotthonban élő, mintegy 2430 tizenkét év alatti fiatal átkerülése nevelőszülőkhöz fokozatosan, három év alatt történik meg. Azoknak a gyermekeknek, akik életkoruk, tartós betegségük vagy fogyatékosságuk miatt nem helyezhetők nevelőszülői családba, a meglévő otthonok korszerűsítésével, családiasabbá tételével - az Új Széchenyi Terv forrásainak felhasználásával - kívánnak segíteni.

Az egyidejűleg nevelkedő gyermekek száma

A törvénymódosítás hat főben határozza meg a nevelőszülő háztartásában – a saját gyermeket is beszámítva – egyidejűleg nevelkedő gyermekek, fiatal felnőttek létszámát. Figyelembe veszi a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek nevelése során felmerülő összetett feladatokat, ezért ha a nevelőszülő saját gyermeket nem nevel, legfeljebb öt gyermek helyezhető el nála egyszerre.

Forrás: Thinkstock

Különleges vagy speciális ellátási szükségletű gyermek elhelyezése esetében csökkenteni kell a nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek számát annak érdekében, hogy a nevelőszülő számára ne jelentsen túl nagy terhelést a feladat ellátása, és valamennyi gyermek személyre szóló törődésben, ellátásban részesüljön.

A gyermekvédelmi gyám

A nevelőszülőnél elhelyezhető gyermeklétszámtól kivételes esetben el lehet térni, de kizárólag a gyermek érdekében – például testvérek együttes elhelyezése esetén –, melyhez a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása is garanciát jelent.

Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, tehát gyermekvédelmi gyámi képviselettel nem rendelkező gyermek esetében – az eltérés független szakmai értékelésének biztosítása céljából – a területi gyermekvédelmi szakszolgálat hozzájárulása szükséges.

A foglalkoztatási jogviszony létrejötte

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a működtető, mint munkáltató és a nevelőszülő közötti írásbeli megállapodással jön létre. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseiről az úgynevezett keret-megállapodás rendelkezik, míg az adott gyermek, fiatal felnőtt befogadásáról minden esetben kiegészítő megállapodást kell kötni.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létrejöttének időpontja az a nap, amikor a gyámhatóság határozatában a gyermek gondozási helyeként, a nevelőszülő háztartását jelölte ki. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony főszabályként határozatlan időre létesíthető, határozott idejű jogviszony létrehozására helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén van lehetőség, ebben az esetben az Munka törvénykönyve határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

A keresőtevékenységre vonatkozó szabályok

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett más keresőtevékenység abban az esetben folytatható, ha az a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek ellátását nem akadályozza, és a nevelőszülői tevékenység ellátásával összeegyeztethető; erre a működtetővel kötött keret-megállapodásban ki kell térni.

Ha a nevelőszülő saját gyermekeit is beleszámítva négy vagy annál több gyermeket nevel, más keresőtevékenységet csak heti húsz órát meg nem haladó időtartamban vállalhat annak érdekében, hogy a gyermekek megfelelő ellátásban, személyre szóló törődésben részesüljenek. Időkorlátozást nem kell alkalmazni, ha a munkavégzésre a nevelőszülő otthonában kerül sor.

A gyermekek biztonságos ellátása érdekében szükséges, hogy a nevelőszülő házastársa vagy élettársa írásbeli hozzájárulását adja a nevelőszülői tevékenység folytatásához.

A nevelőszülők díjazása

A nevelőszülő gyermekszámtól és a gyermekek szükségleteitől függetlenül jogosult alapdíjra, melynek mértéke legalább a minimálbér 3 százaléka. Az alapdíj a jogviszony folytonosságát szolgálja. A nevelőszülő gondozásából – önhibáján kívüli okból – jellemzően hazagondozás és örökbefogadás miatt kikerülő gyermekek száma, valamint a szabad férőhelyek újabb gyermek kihelyezésével történő betöltése előre nem tervezhető.

Ezért a nevelőszülő az alapdíjra három hónapig jogosult azt követően is, hogy a gyermek – a nevelőszülő önhibáján kívül – kikerült gondozásából. A nevelőszülő az alapdíjon felül gyermekeként jogosult a minimálbér legalább 20 százalékának megfelelő mértékű kiegészítő díjra, és a gyermekek szükségletéhez igazodó többletdíjra, legalább a minimálbér öt százalékának erejéig.

A gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi, diákotthoni elhelyezésének időtartamára a nevelőszülőt csak az alapdíj illeti meg a kevesebb feladatára tekintettel, kivéve, ha az ellátott a nevelőszülő háztartásában tartózkodik. A nevelőszülő díjazását a működtető és a nevelőszülő között létrejött keret-megállapodás tartalmazza, valamint a gyermekenként kötött kiegészítő megállapodásban lehet meghatározni az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel járó díjazást.