D.A.S. JogSzerviz: a látszólagos anonimitás sem védi a közösségi oldalakon rágalmazót

A közösségi portálok a jog által elismert kommunikációs csatornák, ezért ezek útján ugyanúgy el lehet követni személyiségi jogsértéseket vagy akár olyan bűncselekményeket is, mint a rágalmazás, vagy becsületsértés – számolt be tapasztalatairól a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vizi András kiemelte: a látszólagos anonimitás sem védi az elkövetőt, mivel hatósági megkeresésre a személyes adatok könnyedén azonosíthatóak.

Gyakorta megtörténik, hogy egy közösségi portálon személyes támadás indul valaki ellen. A legtöbb ilyen vita, vagy sértő megjegyzés általában megmarad a csekélyebb szinten, de egyre inkább előfordul, hogy a támadó túllépi a véleménynyilvánítás megengedhető határait – fejtette ki elöljáróban a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Dr. Vizi András szerint először azt kell leszögezni, hogy a közösségi portálok a jog által elismert kommunikációs csatornák, ezért ezek útján ugyanúgy el lehet követni személyiségi jogsértéseket vagy akár olyan bűncselekményeket is, mint a rágalmazás vagy becsületsértés. A látszólagos anonimitás sem védi az elkövetőt, mivel hatósági megkeresésre a személyes adatok könnyedén azonosíthatóak.

Minden további nélkül megvalósul

A személyre vonatkozó sértő kijelentések miatt minden további feltétel nélkül megvalósíthatják a személyiségi jogsértést, és súlyos esetben akár kártérítésre is alapot adhatnak. Hatósági vagy ügyvédi megkeresésre a szolgáltató köteles a sértett tartalmakat a lehető legrövidebb időn belül eltávolítani, a kisebb súlyú személyiségi ügyekben pedig kártérítés helyett a további magatartástól való eltiltást is kiszabhat a bíróság.

Sajnos szintén gyakori, hogy az enyhébb megítélésű jogsértés helyett akár bűncselekmény elkövetését is megvalósít a felelősség nélkül kommentelő elkövető. A Btk. értelmében rágalmazást valósít meg az a személy, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Kúria eseti döntése

Alapvető rágalmazási magatartás, ha valaki szó szerint bűncselekménnyel vádol valaki mást, de az is, ha csak a szövegkörnyezetből állapítható meg, hogy bűncselekménnyel gyanúsít meg valakit az elkövető. A Kúria például egy eseti döntésében kimondta, hogy rágalmazást valósít meg, aki a becsület csorbítására alkalmas módon azt állítja, hogy a sértett lop, csal, hazudik vagy okiratot hamisít, továbbá mások bizalmával visszaél, őket megkárosítja.

Fotó: Mudra László - Origo

Ezek a kijelentések gyakran dühből születnek, és egy privát beszélgetésben még elférhetnek, de a közösségi portál nagy nyilvánosságot jelenthet, és ráadásul az itt tett közlések mindig bizonyíthatóak is. Ezért fokozott óvatossággal kell eljárni még magánbeszélgetésben is – figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Fórumok és jog

Hasonló a helyzet a fórumokon és a cikkek kommentálása is könnyen megvalósíthat egyéb bűncselekményt is. Ilyen lehet az előbbiek mellett a közösségi elleni uszítás is, amit úgy lehet elkövetni, hogy a magyar nemzet ellen vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport ellen, illetve a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszítást megvalósító hozzászólás tesz közzé valaki.

Az uszítás alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben szítsa fel, amely a gyűlölet és a köznyugalom megzavarására vezethet. E mellett az uszítás miatt felszított indulat fenyegeti a csoporthoz tartozók becsületét, méltóságát, szélsőséges esetben életét is vagy megfélemlítéssel korlátozza őket más jogaik gyakorlásában. Ilyen uszítás lehet például valamilyen etnikai, vallási csoport kiirtására tett javaslat.

A közösségi portálokon szintén előfordulhat a nemzeti jelkép megsértése, amit az követ el, aki hazánk himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve ezeket más módon meggyalázza. A nemzetiszocialista, vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása és az önkényuralmi jelkép használata, mint bűncselekmény további magyarázatot nem igényel, ezek szintén gyakoriak a világhálón, bár az ezek miatt induló jogi eljárások száma elenyésző – mondta végezetül dr. Vizi András.