SZKT: hogyan ellenőrizheti a munkáltató a munkahelyre bevitt dolgainkat? (1. rész)

2014.02.06. 21:54

A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tapasztalatok azt bizonyítják, a munkáltatónak a munkahelyre bevitt tárgyakért, illetve azok tiszteletben tartásáért való felelősségével, és e bevitt dolgok ellenőrzési jogával összefüggő jogi tudnivalókat nem igazán ismerjük széles körben. Pedig, például az öltözőszekrény ellenőrzése nagyon is kényes kérdés lehet. Dr. Vikor Áron rámutatott: a munkáltató intézkedéseinek jogszerűségére ugyanakkor szigorú szabályozás vonatkozik, amely kötelező kritériumokat ír elő. A kétrészes cikk első részét most olvashatják.

A jelenlegi, 2012-ben hatályba lépett Munka Törvénykönyvének számos rendelkezése kapott figyelmet a médiában az elmúlt két év során, több sajátos szabálya azonban még mindig nem vált széles körben ismertté. Jellemzően ilyen a munkahelyre bevitt tárgyakkal kapcsolatos jogi környezet ismerete, pontosabban, nem kellő alaposságú ismerete – fejtette ki a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A Munka Törvénykönyve a munkáltató felelősségét általánosságban a korábbi előírásokhoz igen hasonlóan – azaz szigorúan - határozza meg, így főszabályként továbbra is köteles a munkáltató megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott teljes kárt, méghozzá attól függetlenül, hogy annak okozásában vétkes volt-e a munkáltató.

Kis mértékben változott a munkáltató javára

A felelősség alóli kivételek azonban kis mértékben ugyan, ám a munkáltató javára változtak 2012-ben: azóta a munkáltató mentesülésének egyrészt már nem feltétele, hogy a kár „elháríthatatlan” legyen, hanem elegendő azt bizonyítani, hogy a kárt a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Másrészt pedig, lehetővé teszi a törvény, hogy a munkáltató a kártérítési kötelezettsége alól méltányossági alapon mentesüljön. A munkáltató a fentieken túl akkor is mentesül a felelősség alól, ha a kárt kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozza, vagy ha a kár bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.

Nem kell továbbá megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A munkába járáshoz, vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok

A munkahelyre bevitt dolgokra vonatkozó szabályozás szintén megváltozott 2012-ben, azóta ugyanis már nem a munkáltatónak kell megtiltania, hogy a munkavégzéshez vagy munkába járáshoz nem szükséges dolgokat bevigyen valaki a munkahelyére, hanem éppen fordítva – hívta fel a figyelmet dr. Vikor Áron.

dr. Vikor Áron, a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda

Mindez azt jelenti, hogy külön munkáltatói rendelkezés nélkül is tilos a munkahelyre a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat bevinni, kivéve, ha erre a munkáltató kifejezetten engedélyt ad, de még ekkor is előírhatja az adott tárgy megőrzőben való elhelyezését illetve bejelentését.

E szabályok megsértése esetén pedig a munkáltató a bekövetkezett kárért kizárólag szándékos károkozása esetén felel. (Csak mellékesen, még a munkakör ismeretében sem feltétlenül egyértelmű, hogy egy adott dolog - például egy nagy értékű mobiltelefon, amellyel a munkavállaló menetrendeket kérdezhet le, jegyet vásárolhat, taxit hívhat, stb. - mennyiben szükséges a munkába járáshoz illetve a munkavégzéshez.)

Az öltöző szekrény fejtörést okozhat a munkáltatónak

Egyes munkáltatók a munkavállalók munkahelyre bevitt dolgainak őrzésére öltöző szekrényeket bocsátanak a munkavállalók rendelkezésére, amelyek léte azonban olykor fejtörést is okozhat a munkáltatónak – vázolta fel az egyik fontos problémát a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Olyan munkahelyeken ugyanis, ahol a munkavállalók nagy értékű eszközökkel, anyagokkal illetve termékekkel dolgoznak nem példa nélküli, hogy a munkaszervezetbe épült tolvajok öltözőszekrényükben „pihentetik” szerzeményeiket azoknak a munkahelyről való kijuttatása előtt, ezért érthető igény a munkáltatók részéről, hogy az öltözőszekrények tartalmát ellenőrizhessék.

Ugyan általánosságban elmondható, hogy nem lehetetlen egy munkavállaló öltözőszekrényének ellenőrzését jogszerűen végrehajtani, a munkáltatók mégis jobban teszik, ha kétszer is meggondolják, hogy erre sort kerítenek-e és ha igen, a részletek kidolgozása során a jogi tanácsadójukkal való egyeztetés erősen ajánlott.

A munkavállalók öltözőszekrénye ugyanis jellemzően olyan dolgokat tartalmaz, amelyek összességükben, vagy akár egyenként is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti személyes adatnak, sőt, akár különleges adatnak minősülhetnek, illetve emellett akár magántitkot is tartalmazhatnak.

(A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Vikor Áronnal készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük.)

A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda 2014. január 1-jétől kiegészült a banki- és finanszírozási területen széles körben elismert specializációval és tapasztalattal rendelkező, 2013. december 31-ig Vincze és Társai Ügyvédi Iroda néven működő hat ügyvéddel. A dr. Vincze Péter ügyvéd által vezetett praxis a továbbiakban a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda keretében folytatja működését.