SZKT: a sérelemdíj hatással lehet a munkahelyre bevitt tárgyak jogi szabályozására (2. rész)

2014.02.10. 05:53

A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint a tapasztalatok azt bizonyítják, a munkáltatónak a munkahelyre bevitt tárgyakért, illetve azok tiszteletben tartásáért való felelősségével, és e bevitt dolgok ellenőrzési jogával összefüggő jogi tudnivalókat nem igazán ismerjük széles körben. A két részes írás első részét itt olvashatják, a második részben dr. Vikor Áron összefoglalja a legfontosabb kritériumokat és érinti a kérdéskörben az új polgári kódex hatálybalépését követő lehetséges változásokat.

Annak ellenére, hogy a munkavállalók személyiségi jogainak illetve személyes adatainak megsértése extrém esetben akár büntetőjogi szankciókkal is járhat a munkáltatóra nézve, a gyakorlatban az ilyen jogsértések eddig ritkán vezettek a munkáltatókat sújtó hátrányos jogkövetkezményekhez.

A Munka Törvénykönyvének az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-ére bejelentett hatályba lépésével összefüggő módosításai e téren változást hozhatnak, mivel a személyiségi jogok megsértése esetére a munkajogi kapcsolatokban is bevezetésre kerül a sérelemdíj intézménye – emelte ki a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Az eddiginél több munkavállaló léphet jogi útra

Ennek lényege, hogy az eddigiekkel ellentétben attól függetlenül fizetnie kell személyiségi jogok megsértőjének, hogy a jogsértés ténylegesen okozott-e bármely hátrányt, így még ha egy munkavállalót valójában nem is visel meg, ha a személyes, sőt, esetleg bizalmas dolgait jogellenesen kutatják át, pusztán a jogellenes átkutatás ténye miatt sérelemdíjra válik jogosulttá.

Ha pedig egyéb kárt is elszenved a jogellenes intézkedésen felül, annak megtérítését a sérelemdíjon felül követelheti.

A változás a sérelmet szenvedő munkavállalók szélesebb körét indíthatja igényeik jogi úton történő érvényesítésére, azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a sérelemdíj egyes esetekre várható összege/mértéke jelenleg még hozzávetőlegesen sem ismert.

Elengedhetetlen kritériumok az intézkedés jogszerűségéhez

Dr. Vikor Áron kiemelte: az öltözőszekrény, illetve a munkahelyre bevitt tárgyak átvizsgálásának jogszerűségéhez több dolog is elengedhetetlen. Így az átvizsgáláshoz szinte mindig a munkavállaló előzetes hozzájárulása szükséges. Ha az átvizsgálás személyiségi jogot érint, az ahhoz való hozzájárulásra 2014. március 15-étől a Munka Törvénykönyve írásbeliséget követel meg.

dr. Vikor Áron, a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda

További kritérium, hogy a hozzájárulásnak a tervezett intézkedéssel kapcsolatban a munkavállalónak adott tájékoztatáson kell alapulnia. Ahhoz pedig, hogy az átvizsgálással megvalósuló adatkezelés illetve személyiségi jogok korlátozása jogszerű legyen elengedhetetlen, hogy azok a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükségesek és a cél elérésével arányosak legyenek.

Ebbe beleértendő többek között az is, hogy a szekrény felnyitásakor/átvizsgálásakor a szükséges minimum személyzet legyen jelen, illetve, hogy a munkáltató ne nyitogassa a szekrényeket rajtaütésszerűen csupán azért, mert hatalmában áll, hanem a vagyonvédelmet lehetőleg más, a személyiségi jogokat kevésbé korlátozó módon valósítsa meg.

A tájékoztatás és a vagyonvédelmi cég kérdései

További kritérium: a munkavállalót tájékoztatni kell az intézkedés illetve az abból eredő esetleges adatkezelés időtartamáról és az adataihoz hozzáférő személyek köréről, valamint a jogorvoslati lehetőségekről.

Ha az átvizsgálásban a munkáltató által megbízott vagyonvédelmi cég is részt vesz, akkor a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben foglaltakat is betartva kell eljárni, illetve a törvény egyes rendelkezései akkor is alkalmazandóak lehetnek, ha az átvizsgálást a munkáltató saját alkalmazottai végzik el – hangsúlyozta végezetül a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

(A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda 2014. január 1-jétől kiegészült a banki- és finanszírozási területen széles körben elismert specializációval és tapasztalattal rendelkező, 2013. december 31-ig Vincze és Társai Ügyvédi Iroda néven működő hat ügyvéddel. A dr. Vincze Péter ügyvéd által vezetett praxis a továbbiakban a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda keretében folytatja működését.)