Eltitkolt pénzek nyomában: van-e még menekülési útvonal a külföldön tartott vagyonok számára?

2014.03.01. 11:41

Közelmúltbeli bejelentései szerint a pénzügyi kormányzat újabb adóügyi információcserét lehetővé tévő egyezmények megkötését tervezi számos, jól ismert adóparadicsommal és közkedvelt offshore központtal – hívta fel az Origó figyelmét a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Egy nagy vihart verő politikai ügy kapcsán pedig egyre többet hallunk arról, hogy már a banktitok utolsó európai bástyáiként számon tartott Ausztriából és Svájcból is szivároghatnak információk – utalt a Simon-ügyre dr. Szudoczky Rita. Az egyik központi kérdés pedig az, hogy mit is jelentenek ezek a hírek az adózókra nézve, a gyakorlat nyelvére lefordítva?

Az adóelkerülést, agresszív adótervezést és adócsalást visszaszorítni igyekvő globális törekvésekkel összecseng a Nemzetgazdasági Minisztérium legújabb bejelentése, miszerint tárgyalásokat kezdeményez adóegyezmények megkötésére Andorrával, Liechtensteinnel, a Brit Virgin-szigetekkel, Bermudával és Panamával.

Ezeknek az egyezményeknek a tárgyalására valójában már tavaly megadta a felhatalmazást a miniszterelnök – mutatott rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A panamai és liechtensteini „kérdések”

Ezek közül a Panamával és a Liechtensteinnel kötendő egyezmény egy-egy teljes körű kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény lenne, amely az ilyen egyezményekben szokásosan kikötött rendelkezés szerint kölcsönös információszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget is tartalmazna.

Mivel Panama egyike az offshore központoknak, amely az ott bejegyzett társaságokra territoriális adórendszere alapján lényegében nem vet ki adót, a kettős adózás elkerülésére Panama viszonylatában nem igen van szükség – húzta alá dr. Szudoczky Rita.

Így valószínűsíthető, hogy az egyezmény megkötésével Magyarország fő célja az, hogy jogi alapot teremtsen a Panamában bejegyzett társaságok esetleges magyar tulajdonosaira vonatkozó adatok kérelmezésére.

dr. Szudoczky Rita, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Jalsovszky Ügyvédi iroda

Az egyezmény megkötéséből az adózók viszont akár profitálhatnak is akkor, ha magyar részről az egyezmény a panamai forrású jövedelmeket mentesíti majd a magyar adózás alól, ami így kettős nemadózást eredményezhetne. Liechtenstein ezzel szemben az idei évtől (először) már 12,5 százalékos társasági adót vet ki a külföldi tulajdonú liechtensteini cégekre is, amivel önként leiratkozott az adóparadicsomok listájáról.

A többi fent említett állammal kötendő egyezmény viszont kizárólag adóügyi információcserére vonatkozna. A normál adóterhek mellett adóztató államok adóparadicsomokkal jellemzően ilyen megállapodásokat kötnek.

Ezeknek az egyezményeknek a megkötése azért áll az adóparadicsomok érdekében, mert vonakodásuk esetén könnyen felkerülhetnének az OECD feketelistájára, aminek következményeként különböző hátrányos következménnyel szembesülnének. Magyarország a mai napig csupán két állammal kötött ilyen egyezményt, a Csatorna-szigetekhez tartozó Guernseyvel és Jerseyvel.

Csak kérelemre történő adatszolgáltatás

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: jelenleg mind a kettős adózási egyezmények, mind az adóügyi információcserére vonatkozó egyezmények tipikusan csak kérelemre történő adatszolgáltatást írnak elő. Ez azt jelenti, hogy a másik állam adóhatósága csak a magyar adóhatóságok megkeresése esetén köteles a kért adatot kiszolgáltatni.

Az információ-kérésnek valamilyen mértékben konkrétnak kell lennie és a magyar adóhatóságnak valószínűsíteni kell, hogy adókötelezettségek teljesítése érdekében szükséges információt kér. Általános, adathalászás célú információ-kérés teljesítésére a megkeresett adóhatóság nem köteles.

Nem tehető tehát a magyar adóhatóság által olyan megkeresés, hogy a másik állam adóhatóság szolgáltassa ki az összes ott bankszámlával rendelkező magyar személy listáját, személyes vagy bankszámlával kapcsolatos adatait. Ezért igazi veszélyt az ilyen egyezmény megléte akkor jelent egy magyar adózóra, ha vele szemben már a magyar adóhatóság vizsgálatot folytat – hangsúlyozta dr. Szudoczky Rita.

A most bejelentett és megkötni tervezett egyezmények is ilyen típusú információcserét tennének csak lehetővé, tehát nem szolgáltatnának alapot automatikus információcserére. Ugyanakkor az is kétséges, hogy ezen egyezményekben lefektetett mechanizmusok a gyakorlatban mennyire fognak működni ezen államok vonatkozásában és valójában rendelkezésükre állnak-e azok az információk melyekre a magyar adóhatóság kíváncsi lehet.