Vágólapra másolva!
A jogászszakma nagy érdeklődéssel várja a bizalmi vagyonkezelés napokban kihirdetett új jogintézményét, a tevékenység csak főtevékenységként végezhető és a vállalkozás vezetőjének és dolgozóinak büntetlen előéletűnek, foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló, megbízható személynek kell lennie. A vállalkozásban tovább kötelező legalább egy-egy közgazdászt, jogászt és könyvvizsgálót foglalkoztatni.
Vágólapra másolva!

Az új jogintézmény mellett két új közhiteles nyilvántartás jön létre, a bizalmi vagyonkezelői nyilvántartásba bárki jogosult lesz betekinteni, a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nyilvántartásba pedig a feljogosított, hatáskörükben eljáró hatóságok tekinthetnek bele.

A törvény tartalmaz továbbá ügyfélvédelmi rendelkezéseket is annak érdekében, hogy a vagyonrendelők széles körű tájékoztatást kapjanak az igénybe venni kívánt szolgáltatásról, valamint annak érdekében a vagyon kezelése az ügyleti céljaikat sikeresen szolgálja.

Változó kötelezettségek

A bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódóan változnak az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek, így a nyilatkozónak és a vele egy háztartásban élő hozzátartozónak a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakról és a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján fennálló kedvezményezetti jogállásról is nyilatkoznia kell.

Változnak továbbá többek között az adózási, számviteli, pénzmosási és az érintett vagyonelemek nyilvántartására (ingatlan-, iparjogvédelmi jogok) vonatkozó szabályok is.

A befektetők és az ügyfelek védelme érdekékben az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelői tevékenység csak megfelelő személyi és tárgyi garanciákkal bíró vállalkozásokra bízható. Feltétel többi között, hogy legyen erre irányuló engedély, illetve legalább 70 milliós pénzügyi biztosíték fenntartása.

A bizalmi vagyonkezelés bevezetése lehetőséget teremt a magyar jogban, egy olyan megoldás kialakítására a jövőben, amelynek révén egy meghatározott vagyontömeg (az úgy nevezett kezelt vagyon) megőrzésére, védelmére, kezelésére és/vagy gyarapítására a végletekig személyre szabott, ügyfelek igényeit maximálisan figyelembe vevő megoldás dolgozható ki.

Vagyon-elkülönítés

A jogszabály a vagyon-elkülönítés intézményével biztosítja, hogy a vagyonkezelő hitelezői, házastársa, élettársa, stb. ne támaszthassanak igényt a kezelt vagyonra, sem végrehajtás, sem felszámolási eljárás keretében.

A kezelt vagyont a vagyonkezelő saját vagyonától és egyéb kezelt vagyonoktól külön kell nyilvántartani, elkülönített számlán kell tartani és elkülönítetten kell kezelni. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.

A vagyonkezelés megszűnése

A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha a kezelt vagyon elfogy, vagy a vagyonkezelő a szerződést felmondja, vagy a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs kezelője, illetve ha a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálával. A határozatlan időtartamra vagy az ötven évnél hosszabb határozott időre létesített vagyonkezelési jogviszony ötven év elteltével megszűnik.

A bizalmi vagyonkezelés nem szűnik meg a vagyonrendelő, a vagyonkezelő vagy a kedvezményezett halálával, vagy megszűnésével, vagy azáltal, hogy a vagyonrendelő a vagyonkezelő jogutódjává válik.

Vissza a magyar gazdaság vérkeringésébe

A bizalmi vagyonkezelésnek nincs az európai jogrendszerekben egységesen elfogadott fogalma és modellje. Az egyes nemzeti jogokban meghonosodott vagyonkezelési konstrukcióknak ugyanakkor közös vonása, hogy a bizalmi vagyonkezelés keretét biztosító jogviszony alapján az egyik jogalany (a vagyonrendelő) vagyonát képező meghatározott dolgok, jogok és követelések tulajdonjogát egy másik jogalany (a vagyonkezelő) részére átengedi, aki az ily módon megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (a kedvezményezett) javára hasznosítsa.

Napjainkra egyébként egész üzletág épült ki ezen a területen, amely magyar jogi szabályozás hiányában külföldi jogi és intézményi infrastruktúrát vesz igénybe, és jelentős tőkét von ki ezzel a magyar gazdaság vérkeringéséből.