Cégek és cégvezetők büntetőjogi felelőssége: az adatvédelemtől a sérelemdíjig (2. rész)

2014.03.13. 06:33

A polgári jog az új Polgári törvénykönyv hatálybalépésével büntető szemléletű, nem a bekövetkezett vagyoni hátrány mértéke, hanem magára a sérelem okozására koncentráló szemléletet követ – hívta fel az Origó figyelmét a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Somos Zoltán a kétrészes írásban arra is rámutat, bizonyos bűncselekményeknek immáron akár kizárólagosan cégek is lehetnek elkövetői és az azokat sújtó, esetenként gigantikus méretű pénzbüntetés visszatartó erejű lehet. A kétrészes írás második részét olvassa, az első rész itt érhető el.

A jelenlegi helyzet szerint, ha a bűncselekményt pusztán a jogi személy felhasználásával követik el és mondjuk így gazdagodik a cég vezetője, mindez már az eljárás alapját képezheti magával a céggel szemben – húzta alá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

Fontos kiemelni, hogy az elérni kívánt előny alatt értendő az is, ha a cég valamely jogszabályból vagy szerződésből eredő kötelezettségétől mentesül (például közbeszerzési eljárás, felszámolás), vagy éppen olyan egyébként szükséges ráfordítástól „szabadul meg” mely egy ésszerű eljárás egyenes következménye lenne.

További „izgalmat” jelenthet a cégvezetők, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok számára, hogy az is elkövetheti a bűncselekményt, aki irányítási vagy éppen ellenőrzési kötelezettsége teljesítése során megakadályozhatta volna annak elkövetését.

Hárompillérű szankciórendszer

A szankciórendszer hárompillérű. Az elrendelt nyomozás magával vonhatja a cég teljes megszüntetését, vagy tevékenységének bizonyos korlátozását, illetőleg pénzbírság kiszabását. (Ez nem keverendő össze a természetes személlyel szemben alkalmazható, de összhatásában ugyanazt jelentő pénzbüntetéssel). A pénzbírság mértéke az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének háromszorosát is képezheti – figyelmeztetett dr. Somos Zoltán.

Jól látható a jogalkotói szándék

Az elmúlt időszak vonatkozó törvénykezése alapján jól látható az a jogalkotói szándék, hogy a cégek, annak vezetői, felügyelő bizottsági tagjai büntetőjogi felelőssége is egyre tágabb teret nyerjen. Mindez az új Polgári Törvénykönyv szemléletében is messzemenőkig tükröződik.

A korrupciós, gazdasági, pénzügyi, vagyonelleni bűncselekmények elszaporodása miatt az egyéni elkövető megbüntetésének büntetőjogi igénye mellett az egyre határozottabban jelentkező, akár a céggel szemben is fellépni tudó, az elkövetéstől való fokozottabb visszatartást jelentő anyagi „retorziókban” mindinkább kifejezésre jutó igényérvényesítés.

A környezet károsítása és az ehhez kapcsolódó magatartások (például hulladék, ózonréteget lebontó radioaktív anyag, nukleáris létesítmények vonatkozása) büntetőjogi megítélése mellett a cég és annak vezetőjének felelőssége polgári jogi értelemben is megállapításra kerülhet. A károsultak kártérítési igényüket már egyenesen az ügyvezetők, az igazgatósággal szemben is érvényesíthetik (egyetemleges kártérítési felelősség).

dr. Somos Zoltán, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Jádi Németh Ügyvédi Iroda

A kártérítés egyetemlegességére nemcsak a szerződésszegés, hanem például a versenyjogi szabályok megsértése is alapul szolgálhat. Ezen magatartások természetesen megvalósíthatnak különféle büntetőjogilag értékelhető cselekményeket is egyben. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan tudja a társaság biztosítani az ügyvezetés jogi és pénzügyi védelmét.

Hogyan működik majd a gyakorlatban?

Ismert az a mondás, hogy minden adócsalás adóhiány, de nem minden adóhiány adócsalás. Ám miképp és hogyan merik majd az új büntetőjogi és polgári jogi környezetben a cég vezetői felvállalni a megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatos valamennyi terhet? Felmerülhet a menedzsment és a cégvezetők közötti felelősségbiztosítás intézménye is.

Meddig terjedhet majd a cégvezetők aláírási joga, mekkora értékhatárig dönthetnek egy szerződés aláírásával kapcsolatban? Mit tesz majd a szerződő fél ennek kontrollálását illetően? Tiltakoznak-e írásban (éppúgy, mint a jogi személyek büntetőjogi felelőssége esetén) a cég vezetői, az egyes elmulasztott vagy éppen el nem mulasztott intézkedésekkel szemben is és ez mivel járhat?

Megteheti-e a külföldön „lábat lógató” ügyvezetőtárs a továbbiakban az ilyen jellegű magatartást, és ha igen, nem teszi-e jobban, ha lemond tisztségéről? Pusztán egy elhibázott marketing stratégiáért lesz-e majd jogi értelemben is felelős, és ha igen, ki és milyen mértékig? – sorolta a kérdéseket a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

A felügyelő bizottsági tagok felelőssége hasonló lesz a vezető tisztségviselő felelősségéjéhez.  Ez a kiterjesztés a cégek büntetőjogi felelősségének vonatkozásában is igen nagy jelentőséggel fog bírni. A végelszámoló, felszámoló, vagy éppen a kényszertörlési eljárás során eljáró bizonyára kíváncsi lesz a cégvezetők magánvagyonára is, éppen a cégvezetők felelősségének (és természetesen anyagi felelősségének) fokozott erősödése miatt.

Adatvédelmi kérdések

A cégek és azok vezetői büntetőjogi felelőssége ugyancsak fokozottan merülhet fel az adatvédelemmel kapcsolatos jogsértések vonatkozásban is, nem beszélve az új Ptk. által bevezetett sérelemdíjról. Ez az új Ptk. szerint már önmagában a sérelem okozása miatt jár. A perlő félnek a jövőben tehát még azt sem kell bizonyítania, hogy mekkora vagyoni vagy egyéb hátrány érte. (Ezen esetekre eddig a nem vagyoni kártérítés szabályai kerültek alkalmazásra).

A megítélt összeg a jövőben a felróhatóság mértékére, a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a sértettre és annak környezetére gyakorolt hatására figyelemmel állapítandó meg. Sérülhet ilyen formán a becsület, a jó hírnév, a személyes adatok, valamint a kép- és hangfelvételekhez fűződő jog, az üzleti titok – hangsúlyozta dr. Somos Zoltán.

A végére is maradnak kérdések. Így például visszaélésszerűen alkalmazzák majd a sérelemdíjat egyes megélhetési bűnözők, vagy éppen ellensúlyát képezi majd az egyéni szabadságokat talán túl súlyosan is sértő liberalizált világnak? Érdemes lesz-e egy cég lejáratása, üzleti, gazdasági titkainak ellopása egy másik cég részéről jóval keményebb polgári és büntetőjogi szabályozás és fenyegetettség esetén?

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője végezetül rámutatott: abban bízik, hogy a cégvezetők a megnövekedett felelősség és az új jogszabályok miatt a felkészültebb vezetés irányába mozdítják el a vállalkozásokat.