Bíróságon bizonyítható, hogy a hivatalos irat önhibán kívül nem lett átvéve

Mától nem "az új", csak egyszerűen polgárjogi kódex

Gyakori eset, hogy a fizetési meghagyás kézbesítési vélelem beállta folytán emelkedik jogerőre, amennyiben például kézbesítése kétszer is sikertelen. Ám a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással előterjeszthető, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A végrehajtási eljárás megindulása minden esetben súlyos következményekkel jár az adós vonatkozásában, azonban a legsajnálatosabb, amikor az adós csak a bírósági végrehajtó fizetési felhívásából értesül arról, hogy fizetési kötelezettsége áll fenn – fejtette ki elöljáróban dr. Bezzegh Edina.

Az adós vagyonát végrehajtás alá vonni csak jogerős bírósági ítélet, vagy jogerős fizetési meghagyás alapján lehet. Gyakori eset azonban, hogy a fizetési meghagyás kézbesítési vélelem beállta folytán emelkedik jogerőre, amennyiben például a fizetési meghagyás kézbesítése kétszer is sikertelen, mert az nem kereste jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz.

Hivatkozási alapok

A polgári eljárásjogi szabályok alapján a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű.

Az is hivatkozási alap, hogy az iratot más, fentebb nem említett okból nem volt módja átvenni, például azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást.

Természetesen az adósnak lehetőséget biztosít a jogszabály a jogorvoslatra. Ha a kézbesítési vélelem beálltára tekintettel a határozat jogerőssé vált, a címzett, mint kérelmező a végrehajtási eljárás folyamatban léte alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nyújthat be az első fokú határozatot hozó bíróságnál.

A végrehajtási eljárás megindulását követően, a kérelem csak ezen jogszabályhelyen (Polgári perrendtartásról szóló törvény 99/B. §) meghatározottak szerint terjeszthető elő. Fontos figyelni a határidő betartására, valamint arra, hogy a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet az első fokon határozatot hozó bírósághoz kell benyújtani – figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Nem végrehajtási kifogást kell benyújtani

Dr. Bezzegh Edina kiemelte: amennyiben az adós csak a végrehajtó felhívásából értesül a fizetési kötelezettségéről, nem a felhíváson lévő kioktatás alapján kell eljárnia, és végrehajtási kifogást benyújtania, mert az jelen esetben nem megfelelő jogorvoslati eszköz.

Forrás: MTI

A végrehajtási kifogást a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása ellen lehet benyújtani, jelen esetben azonban nem a végrehajtó mulasztása miatt kerül az adós szorult helyzetbe.

A kérelmezőnek ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy a kérelemnek az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárás vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését - kérelemre - az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti. A kérelmezőnek tehát kérelmében kifejezetten kérnie kell a folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztését.

Soron kívül

Jó hír ugyanakkor, hogy a Pp. 99/B § (2) bekezdése alapján az erre irányuló kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet 30 napon belül kell elbírálni. Erre tekintettel ezen ügyekben mintegy soron kívül kell a bíróságoknak eljárnia, így az adósnak nem kell hosszú hónapokig várnia a kérelem elbírálására – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.