Építési jog: két speciális szerv dönt a vitáról (2. rész)

2014.04.04. 08:03

Napjainkban örvendetes módon ismét növekedésnek indult hazánkban a külföldi befektetők építési beruházásainak a volumene, valamint egyre több magyar építőipari cég vállalkozik nagyobb építési projektek lebonyolítására és az azokban való részvételre határainkon túl is. A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője szerint ilyen esetekben mindig felmerül az alkalmazandó jog, az alkalmazható szerződési elemek kérdése. A FIDIC­ szerződési feltételek alapulvételével megkötött építési szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezése vonatkozásában elsődlegesen két speciális, a magyar jogvitát eldöntő szerv létezik – húzta alá dr. Balázs Tamás. A háromrészes írás második részét olvashatják, az első itt érhető el.

A FIDIC­ szerződési feltételek alapulvételével megkötött építési szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezése vonatkozásában elsődlegesen két speciális, a magyar jogvitát eldöntő szerv létezik, amelyek léte és eljárásai bizonyos esetekben áttörik, háttérbe szorítják a FIDIC-jogvita rendezés hármas hierarchiáját (Dispute Adjudication Board – Amicable Settlement – Arbitration) Magyarországon.

2013. július elsején lépett hatályba az a törvény, amely létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet és szabályozta annak eljárását. A törvény meghozatalának háttere az volt, hogy az utóbbi években Magyarországon igen elszaporodtak az építési szerződések teljesítésével kapcsolatos jogviták nemcsak az építtető és a kivitelező közötti relációban, hanem a kivitelező és alvállalkozója közötti viszonylatban is, s ezek a bíróság előtti jogviták többnyire évekig húzódtak, amíg a jogerős döntés megszületett.

Valamennyi Magyarországon történő építési beruházásra

A törvény hatálya valamennyi Magyarországon történő építési beruházásra kiterjed – emelte ki a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője. A törvény kimondja, hogy semmis az a szerződéses kikötés, amely a Teljesítésgazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz, tehát itt a magyar jogrend egy kógens rendelkezésével állunk szemben, melyet egy más ország jogának a megválasztásával sem lehet megkerülni, amennyiben az építési beruházás Magyarország területén történik.

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv kompetenciája azonban nem terjed ki valamennyi építésügyi jogvitára, hanem csak az építési szerződés teljesítésével kapcsolatos azon esetekre, amikor a teljesítési igazolás kiadása nem történt meg, vagy a kiadása vitás, vagy kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, továbbá azokra az esetekre is, amikor a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség) és azok érvényesíthetősége vitás a felek között.

Dr. Balázs Tamás hangsúlyozta: a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása hivatalból nem kötelező, az csak valamelyik érdekelt fél kérelmére indul, de mivel a törvény mind a Szerv előtti, mind az azt esetlegesen követő bírósági eljárásban soronkívüliséget és gyorsított eljárást biztosít a felek számára, vélelmezhető, hogy az új törvény általi lehetőséggel az érintettek gyakorlatilag minden esetben élni fognak, s nem a sokkal hosszadalmasabb „normál” bírósági eljárást fogják választani.

Harminc nap, hatvan nap

A független bírósági szakértőkből álló Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül készíti el szakvéleményét. Az a fél, amelyik a szakvéleménnyel nem  ért egyet a kézhezvételt  követő hatvan napon belül  bírósághoz fordulhat, s  a bíróság  köteles  minden  ilyen  ügyet  kiemelt  ügyként,  gyorsított  eljárásban  tárgyalni,  melyhez a módosított polgári perrendtartás számos garanciális rendelkezést és szakvélemény szerint sérelmet szenvedett  fél  számára  számos  kedvezményt  (bírói  biztosítási  intézkedések,  előzetes végrehajthatóság stb.) biztosít.

Dr. Balázs Tamás ügyvéd, egyetemi adjunktus (Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás) a magyar és a nemzetközi építési jog szakértője, több nemzetközi és külföldi építési jogi testület választott tagja, szakértője. Néhány héten belül egy kisebb tanulmánya jelenik meg angol nyelven az „International  construction law  review” angol szakfolyóiratban a FIDIC­szerződések magyarországi alkalmazhatóságáról, a  FIDIC­szerződések és a magyar jog kapcsolatáról.Forrás: Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás

A másik speciális, jogvita eldöntésére hivatott szerv a területi ipari és kereskedelmi kamarák keretén belül működő békéltető testületek. Ezen intézmény a magyar fogyasztóvédelmi szabályozás egyik alapintézménye, s mint ilyennek az igénybevételét nem lehet a fogyasztó számára kizárni.

Kibővült a fogyasztó fogalma

A fogyasztó fogalma is jelentősen kibővült a fogyasztóvédelmi törvénynek egy 2013 júliusában hatályba lépett törvénymódosítás következtében, s most már nemcsak az önálló foglalkozásán és tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt, hanem – többek között – ilyen esetben fogyasztónak minősül az európai értelemben vett mikro­, kis­ és középvállalkozás is.

A békéltető testület csak akkor hozhat kötelezést tartalmazó határozatot a panaszolt vállalkozásra vonatkozóan, amennyiben az a határozat meghozataláig alávetési nyilatkozatot tett. Dr. Balázs Tamás rámutatott: ebben esetben is lehetőség  van  arra,  hogy  a  panaszolt  vállalkozás  a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a bíróságon keresetet indítson a békéltető testület ellen  a határozat  hatályon  kívül  helyezését  kérve.

A  FIDIC szerződési feltételek magyarországi alkalmazása esetében a szerződésnek részletesen – a  vonatkozó szerződéses minták szerint  - tartalmaznia  kell  a  jogvita  eldöntésének szabályait,  ennek (például  az  eljárni  jogosult  választott bíróság  és az  alkalmazandó  jog  megnevezésének)  hiányában  ugyanis  a  perelt  magyar  cég magyarországi  székhelye  vagy  az  építési  beruházás  magyarországi  helyszíne  megalapozhatja  a magyar bíróság eljárási illetékességét.

(A Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértőjével készült írás harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)