Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (3. rész): a kezes felelőssége

A kezességgel kapcsolatban az új Polgári törvénykönyv olyan szabályokat alkotott, amelyek nagyon érzékenyen érintik a csőd- és felszámolási eljárásokat. A kezesség lényege nem változott: kezességi szerződéssel a kezes továbbra is kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni – hangsúlyozta az Origónak a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László sorozatának harmadik részét olvashatják, az első és a második rész itt és itt érhető el.

Kezesség változatlanul egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.

A kezesség változatlanul járulékos kötelezettség, azonban a Ptk. lényeges módosítást vezetett be. A Legfelsőbb Bíróság 1/2007. Polgári jogegységi (PJE) határozata a régi Ptk. (rPtk.) szabályait értelmezve kimondta, hogy a kezes ugyanazért a követelésért felel, mint a főadós, és a tartozás jogcíme is ugyanaz, mint a főadós tartozásáé.

Önálló jogcím az új Ptk. szemléletében

Ezzel szemben az új Ptk. szemléletében a kezesi kötelezettség jogcíme önálló jogcím: a kezességvállalás. Ennek a módosulásnak különös jelentősége van mind az elévülés, mind a kezessel szembeni fellépés szempontjából.

A Ptk. a sortartó kezességet szabályozza (melynek lényege, hogy előbb az adóson kell megkísérelni behajtani a követelést), a kezeseket súlyosabban érintő készfizető kezességről csak közvetve szól. Az új rendelkezések szerint létrejött sortartó kezességi szerződés megtartja a sortartási kifogást (6:419.§), azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.

dr. Juhász László, a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda

A kötelezett és a kezes együttes perlése továbbra is megengedett. A törvény diszpozitív (azaz eltérést engedő) rendelkezéseiből azonban következik, hogy továbbra is lehet készfizető kezességet vállalni. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője hangsúlyozta, ne legyenek aggályaink: a bankok, hitelintézetek élni fognak ezzel a lehetőséggel. Ami újdonság, az az egyszerű kezesség átalakulása bizonyos feltételek esetén készfizető kezességgé.

A Ptk.6:420.§-a ugyanis kimondja, hogy a kezest nem illeti meg a fent említett sortartás kifogás, ha a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült.

Nem illeti meg továbbá, ha a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást eszközölt a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

A kártalanító kezesség

Az új Ptk. létrehoz egy újfajta kezességet is, amely a kezes számára a sortartó kezesnél kedvezőbb helyzetet teremt: a kártalanító kezességet (6:421. §). Kártalanító kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a jogosult nem bizonyítja, hogy végrehajtást eszközölt a kötelezett vagyonára, de annak során a követelés nem nyert kielégítést.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, Dr. Juhász Lászlóval készült sorozat következő részét hamarosan közöljük – a szerk.)