SZKT: kiemelkedően fontos lehet a hitelbiztosítéki nyilvántartás használata

Dr. Prinz Gergely, ügyvéd, Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda

Az új Polgári törvénykönyv által létrehozott hitelbiztosítéki nyilvántartás megismerése, használata számos élethelyzetben bizonyulhat kiemelkedően fontosnak – mondta el az Origónak a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Magánszemélyek esetében gépjárművásárlás esetén mindenképpen ajánlott az adatbázis ellenőrzése, de különösen nagy értékű ingóságok esetében is indokolt a bejegyzések megtétele – hangsúlyozta dr. Prinz Gergely.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, röviden a Ptk., alapvetően átalakította a hitelbiztosítékok rendszerét. Hitelbiztosítékok alatt a különböző szerződések végrehajtását elősegítő, biztosító jogintézmények rendszerét értjük.

Így idetartoznak a teljesség igénye nélkül a zálogjog különböző fajtái, a foglaló, a köznyelvben gyakorta „kaució” néven megjelenő óvadék (ami rendszertanilag amúgy a zálogjog egyik alfaja), a kötbérek, vagy a halasztott fizetésű adásvételek gyakori kísérője, a tulajdonjog fenntartása, illetve a zálogjog mellett megjelenő elidegenítési és terhelési tilalom is.

A hitelbiztosítékok nyilvántartása

Mivel a hitelbiztosítékok jól körülhatárolható részének célja egy vagyontárgy (dolog, jog vagy követelés) biztosítása, lekötése a tulajdonossal (jogosulttal) szemben álló másik fél, a hitelező érdekében nem csak magával az adóssal, hanem mindenki mással szemben is, ezért nyilvánvaló érdek fűződik ezeknek a biztosítékoknak a bárki általi megismerhetőségéhez. Erre közismert példa, hogy ingatlanok esetében a tulajdoni lapon láthatóak az ingatlant terhelő jelzálogjogok, illetve elidegenítési és terhelési tilalmak, egyéb terhek.

Ezek fennállását az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen bizonyítja. Az 1959. évi IV. törvény, a régi Ptk. hatálya alatt fennálló szabályozási rendben a nem lajstromozott (azaz nem a vízi- és légjárművek) ingó vagyontárgyak esetében a Magyar Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett ingó zálogjogi nyilvántartás látott el hasonló célt.

Ez a rendszer azonban az ingatlan-nyilvántartáshoz képest jóval nehezebben hozzáférhető volt a szélesebb közönség számára, valamint alkalmazhatósági körét tekintve is jelentősen korlátozott volt – hangsúlyozta a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. (A rendszer továbbra is elérhető az ide bejegyzett zálogjogok fennállásáig – ez több évet jelent még -, azonban új bejegyzések már csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kerülhetnek be.)

Az új rendszer

A Ptk. szakított a korábbi szabályozási gyakorlattal, és egy a korábbinál jóval szélesebb körű, ám nem közhiteles, mindenki által szabadon megismerhető tartalmú rendszer felállítását irányozta elő. Az új nyilvántartási rendszer elektronikus alapú, egy, a MOKK által fenntartott weblapon (hbny.mokk.hu) keresztül elérhető internetes adatbázist jelent.

Az adatbázisba a nem lajstromozott ingó vagyontárgyakon, jogokon és követeléseken alapított jelzálogjogok, tulajdonjog-fenntartások, lízing és faktoring szerződések megkötésének ténye jegyezhető be. Az adatbázis tartalma bárki által ingyenesen, személyazonosítás nélkül kereshető, azonban a bejegyzések, törlések (úgynevezett hitelbiztosítéki nyilatkozatok) csak előzetes, közjegyző előtti azonosításon alapuló regisztráció alapján, elektronikus aláírás birtokában történhetnek.

Dr. Prinz Gergely, a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda

Dr. Prinz Gergely kiemelte: a MOKK csak a rendszer technikai működtetésének hátterét és a nyilatkozatok formai vizsgálatát biztosítja, ám semmilyen formában nem vizsgálja a felhasználók által tett nyilatkozatok tartalmát, valóságát, a biztosított jog fennállását.

A bejegyzés elmaradásának következményei

A hitelbiztosítéki bejegyzés elmaradásának komoly következményei lehetnek – húzta alá a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Így tulajdonjog-fenntartás esetén – bejegyzés hiányában – ha a dolog vevője (aki a tulajdonjog –fenntartásra tekintettel még nem tulajdonos) jóhiszemű harmadik személynek a dolgot eladja, vagy azon jelzálogjogot alapít, akkor ez a harmadik fél megszerzi a tulajdon-, illetve jelzálogjogot.

Azaz, a tulajdonjogot fenntartó eredeti eladó helyzete hátrányosabb lesz, a még be nem szedett vételár behajtásához, követelése kielégítéséhez nem tudja magát az eladott dolgot igénybe venni, csak az adós egyéb vagyontárgyait. Ingó jelzálogjog esetében pedig a bejegyzés elmaradása esetén a zálogjog hatálytalan harmadik személyek irányában. Faktoring esetében kiemelt hátrány, hogy a bejegyzés hiányában a finanszírozóra (faktorra) nem száll át a faktorált követelés.

Az új rendszer megismerése, használata sok élethelyzetben kiemelkedően fontos. Magánszemélyek esetében gépjárművásárlás esetén mindenképpen ajánlott az adatbázis ellenőrzése (alvázszám megadása alapján, a fent írtak szerint ingyenesen, regisztráció és azonosítás nélkül), hogy egy esetleges korábbi tulajdonjog-fenntartás vagy jelzálogjog ténye ismertté válhasson a vétel megkötése előtt. Ajánlott továbbá a bejegyzések megtétele is – mind tulajdonjog-fenntartás, mind jelzálogjog alapítása kapcsán – különösen nagy értékű ingóságok esetében.

Mivel a bejegyzéshez előzetes regisztráció szükséges, ezért ebből a célból elsődlegesen ügyvédi, közjegyzői segítséget célszerű igénybe venni: az ügyvédek túlnyomó többsége rendelkezik a regisztrációhoz szükséges elektronikus aláírással, és várható, hogy rövidesen jelentős részük a hitelbiztosítéki nyilvántartás regisztrált felhasználója is lesz, ami jelentősen gyorsíthatja a bejegyzések megtételét – valószínűsítette végezetül a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.