KRS: az új Ptk. kedvezőbb helyzetbe hozta a kezeseket

Az új Polgári törvénykönyv komoly szankcióval sújtja a hitelezőt, ha elmulasztja a kezes felé fennálló tájékoztatási kötelezettségeit – ismertette a fontos jogszabályi változásokat a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Vida Enikő kiemelte: a kezes helytállási kötelezettsége lecsökken a kötelezett ellen indult felszámolási, vagy csődeljárásban kötött egyezségben meghatározott mértékre, ha őt a jogosult nem tájékoztatta az egyezség megkötését megelőzően az egyezség feltételeiről.

Az új Ptk. szerinti főszabály, hogy a kötelezett ellen indult felszámolási, vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti. Ezen szabály azonban csak akkor alkalmazandó, ha a jogosult még az egyezség megkötését megelőzően bizonyítható módon tájékoztatja a kezest az egyezség feltételeiről.

A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép.

A tájékoztatás elmaradása viszont azzal a következménnyel jár, hogy a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre – figyelmeztetett a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A csődeljárás és a felszámolás következményei

A kötelezett ellen elrendelt csődeljárásnak és felszámolásnak a kezesre nézve legfontosabb jogkövetkezménye, hogy a kezest többé nem illeti meg a sortartás kifogása, automatikusan készfizető kezessé válik – húzta alá dr. Vida Enikő.

A sortartás kifogása azt jelenti, hogy a kezes mindaddig megtagadhatná a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.

A készfizető kezessé vált kezessel szemben a hitelező felléphet, és nem kell megvárnia a kötelezett elleni felszámolás vagy csődeljárás befejezését.

Két fontos korlát az igényérvényesítésben

Ezen igényérvényesítésnek azonban van két nagyon fontos korlátja. A hitelezőnek vagy fel kell lépnie a kezessel szemben még a hitelezői igények nyilvántartásba vételére vonatkozóan előírt határidő lejártát megelőzően, vagy ha ezt elmulasztja, a kezessel szemben is csak akkor érvényesítheti az igényét, ha a követelését a kötelezett elleni csődeljárásban, vagy felszámolásban, határidőben bejelenti.

Az új Ptk. kimondja ugyanis, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Ha a hitelező elmulasztja a hitelezői igények nyilvántartásba vételére vonatkozó jogvesztő határidőket, és a készfizető kezessel szemben sem lép fel közvetlenül a jogvesztő határidőn belül, akkor elveszti a kezessel szembeni igényérvényesítés jogát is.

Ahhoz, hogy a hitelező a kezessel szemben a teljes követelést érvényesíthesse a kötelezett felszámolásába, vagy csődeljárásába történő bejelentkezésen kívül arra is szükség van, hogy a hitelező az esetleges csődeljárási, vagy felszámolási egyezség megkötését megelőzően megfelelően tájékoztassa a kezest az egyezség feltételeiről – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Kezességi szerződés egyoldalú megszüntetése

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést, ha a kezességet határozatlan időre vállalta és a kezesség a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét biztosítja.

Fogyasztó által vállalt kezesség

Fontos fogyasztóvédelmi szabály, hogy a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni, ha őt a jogosult a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően nem tájékoztatta a kezes jogairól és kötelezettségeiről és a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról – mutatott rá végezetül dr. Vida Enikő.