A szélerőművek létesítésének (jogi) kérdései Magyarországon (1. rész)

2014.06.18. 14:52

A szélerőművek létesítése és támogatása kapcsán elmondható, hogy az állam döntéshozó szerepe jóval szignifikánsabb, és ez által a befektető helyzete is kiszolgáltatottabb, mint más energiatermelő erőművek esetében – számolt be az Origónak tapasztalataikról a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője. Dr. Ackermann Szilvia hangsúlyozta, a szélerőművek létesítésére nem vonatkozik az általános szabály, azaz a létesítés korlátozott és csak a pályázati kiírás esetén van rá mód. A kétrészes írás első részét olvashatják.

Egy ország villamos energia termelése ideális esetben több lábon áll. Az energiamix összetétele elsősorban függ az adott ország természeti adottságaitól, továbbá függ a befektetők érdekeltségétől, a szabályozási környezettől, a politikai irányvonalaktól, és egyéb tényezőktől. Magyarország energiamixében jelenleg a megújuló energiát termelő erőművek aránya hét százalék – fejtette ki elöljáróban a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

Ez a szám a Nemzeti Cselekvési Tervben foglalt vállalás alapján 2020-ig el kell, hogy érje a 14,65 százalékot. A megújuló energiából energiát termelő erőműveken belül a szélerőművek tervezett részaránya 2020-ig kell, hogy elérje a 750 MW beépített névleges teljesítménnyel rendelkező erőművi kapacitást, hogy Magyarország teljesíteni tudja az irányszámokat.

Ez a beépített kapacitás jelenleg 330 MW. Mivel a beépített kapacitás már elérte a korábban engedélyezett szintet, a kapacitás további bővülésére csak új szélerőmű létesítésére irányuló tender kiírása esetén lehet számítani.

Energiapolitikai megfontolások

A hazai energiapolitikai megfontolások mögött a szélerőművek létesítése mellett elsősorban a fenntartható fejlődés és a CO2 kibocsátás csökkentése áll. A szélerőművek létesítése hordoz magában előnyöket és hátrányokat is – hangsúlyozta dr. Ackermann Szilvia.

Előnyként említhető, hogy más erőművek létesítéséhez képest a szélerőművek létesítése egyszerűen elvégezhető, használata biztonságos, a már felépült erőmű üzemeltetési költsége igen alacsony, emellett a szélerőművek egyáltalán nem bocsátanak ki szén-dioxidot, valamint az erőmű léte – tekintettek kicsi alapterületére – lehetőséget biztosít a terület egyéb célokra történő felhasználásához. A szélerőművek legnagyobb hátrányaként említhető egy egyszerű tény és egyben természeti adottság mégpedig, hogy nem tudjuk befolyásolni, mikor fújjon a szél.

Nagyon gyenge vagy nagyon erős szélben a turbinák leállnak, ezért a biztonságos energiaellátás érdekében jelentős alternatív tüzelőanyagú erőműveknek kell készenlétben állniuk, mely áttételesen növeli a szélerőművek által előállított energia költségeit. Ezen kívül a szélerőművek létesítésének pozicionálását is pontosan ki kell választani, hiszen nem mindenütt előnyösek az adottságok, figyelembe kell venni az ország széltérképét is.

A villamos energiáról szóló törvény is rögzíti

Mindezen előnyök és hátrányok mellett elméletben alapvető célkitűzése Magyarországnak - a Nemzeti Cselekvési Tervnek is megfelelően - a megújuló energiaforrásból energiát előállító erőművek, és ezen belül a szélerőművek részarányának növelése. Ezt az elvet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 78. §-a is rögzíti, mely alapján az új termelői kapacitások engedélyezése során előnyben részesülnek a megújuló energiaforrásokból energiát termelő erőműveket.

Ugyanakkor látható, hogy hazánkban jelenleg nem elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosításán van a hangsúly, hanem a nukleáris energiából történő villamos energia termelésén. A nukleáris energiáról dióhájban elmondható, hogy a magas létesítési költségek mellett az energiatermelés egyik leghatékonyabb eszköze, valamint adottságai révén az ellátásbiztonságot is pozitívan befolyásolja, és összességében relatíve olcsónak tekinthető. A hazai energiamix kialakítása során nem lehetséges csupán egy nézőpontot figyelembe venni.

A jelenleg tapasztalható nukleáris energiából energiát termelő erőmű létesítés, illetve bővítés fő indoka, hogy összességében a szélenergia még nem hasznosítható kellő hatékonysággal. A Magyarországi szabályozás alapján saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a VET-ben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározottak szerint. Azonban ezen szabály alól van egy kivétel, mely a szélerőművek létesítésének korlátozását foglalja magába.

dr. Ackermann Szilvia,a Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője

Forrás: Balázs & Kovátsits Ügyvédi Társulás

„VET 7. (2) bek. A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.”

Nem vonatkozik az általános szabály

Látható, hogy a szélerőművek létesítésére nem vonatkozik az általános szabály, azaz a létesítés korlátozott és csak a pályázati kiírás esetén van rá mód. A korlátozás indoka hogy a megújuló energiatermelési technológiák túl költségesek, ezért nem versenyképesek – indokolta a Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértője.

Megtérülésük megfelelő támogatási rendszer hiányában, pusztán piaci alapon bizonytalan, ezen beruházások kizárólag kiszámítható és attraktív szabályozási környezetben terjedhetnek el. További fontos indok, hogy a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekeit is figyelembe kell venni a környezeti hatásoknak (szél) kiszolgáltatott energia-termelési formát az engedélyezés során.

A Balázs és Kovátsits Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Ackermann Szilviával készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)