Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (6. rész): a biztosítéki célú vételi jog

A követelések biztosítéki célú engedményezéssel, illetve vételi joggal való megerősítését az új Ptk. nemcsak megszüntette, hanem szankcionáljais – hívta fel az Origó figyelmét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. A Ptk. szerint ugyanis semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vagy vételi jog alapítására irányul – kivéve a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodásokat – mutatott rá Dr. Juhász László. A sorozat hatodik részét olvashatja.

A csődeljárásban a sikeres egyezséghez az kell, hogy a biztosított és a nem biztosított követeléssel rendelkező hitelezők csoportjában meglegyen a többség. Eddig a biztosított követelések közé nem csak a zálogjoggal, óvadékkal biztosított követelések tartoztak, hanem azok is, amelyet biztosítéki céllal kötött engedményezési szerződéssel, illetve biztosítéki célú vételi joggal biztosítottak.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: az új Ptk. azonban lényegesen módosította a biztosítékokkal kapcsolatos szabályozást. A törvény visszaszorítja a zálogjogon kívüli dologi (fiduciárius) biztosítékok alkalmazását, ezért kikerült a biztosítékok köréből a biztosítéki célú vételi jog és engedményezés.

A Csődtörvény (Cstv.) zálogjoggal kapcsolatos szabályai sem maradhattak változatlanok, s átmeneti szabályokat is kellett alkotni a bizonytalan helyzetek elkerülése érdekében. Ezért a 2014. március 15-e után indult eljárásokban még a korábbi szabályokat kell alkalmazni, ha a biztosíték kikötésére március 15-e előtt került sor.

A biztosítéki célú vételi jog

A Cstv. 12.§ (3) bekezdése a csődeljárásban biztosított követelésnek tekintette azokat a követeléseket, amelyek kifizetésének biztosítására az adós, mint zálogkötelezett vagyontárgyán vagy vagyonán zálogjogot alapítottak.

Csődeljárásban biztosított követelésnek tekintette továbbá a Cstv. az adós, mint kötelezett által nyújtott óvadékot, és – a felszámolási eljárástól eltérően – biztosítéki célú vételi jogot, valamint ha biztosítéki célú engedményezést kötöttek ki; továbbá, amely követelés érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve, vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták.

A követelések biztosítéki célú engedményezéssel, illetve vételi joggal való megerősítését az új Ptk. nemcsak megszüntette, hanem szankcionálja is. A Ptk. kimondja ugyanis (6:99.§), hogy semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vagy vételi jog alapítására irányul – kivéve a pénzügyi biztosítékokról szóló irányelvben meghatározott biztosítéki megállapodásokat. (Ez a szabály nem érinti a tulajdonjog fenntartás, pénzügyi lízing, faktoring intézményét, amelyekben a biztosíték jelleg fennáll.)

Emiatt a Csődtörvényt is módosítani kellett (12.§ (3) bekezdés), így a jogalkotó kivette a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a biztosított követelések köréből. A 2014. március 15. előtt kötött ilyen megállapodások alapján azonban a követelés továbbra is biztosított lesz a 2014. március 15. után indult eljárásokban is, nem lehet az ilyen szerződéseket semmisnek tekinteni – hangsúlyozta a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

A hatályos szabályozás szerint

A 2014. március 15-től hatályos szabályozás szerint fő szabályként a kezdő időponttól kezdve az adós vagyonával szemben zálogjog alapján – kivéve a törvényben meghatározott szervezetek közötti óvadéki megállapodást – nem lehet kielégítést szerezni, továbbá az adóssal szemben a csődeljárás kezdő időpontja előtt kikötött biztosítékot nem lehet érvényesíteni.

Dr. Juhász László szerint ezt a szabályt szigorítja a Cstv.4/A.§, amikor kimondja, hogy a zálogjogosult a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben csődeljárás esetén a csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó értesítéstől, ilyen értesítés hiányában az ideiglenes fizetési haladék vagy a fizetési haladék közzétételétől nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.

A Cstv. 9.§ (2) bekezdése értelmében a csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja [10. § (1) bekezdés]. A legtöbb zálogjogosult számlavezető pénzintézet, amelyet az adós a 8.§ (2) bek. i) pont alapján a csődkérelem benyújtásáról köteles értesíteni, így előbb szerez tudomást a csődeljárás megindításáról, mint a kezdő időpont, a korlátozás is korábban hatályba lép az ő esetükben.

dr. Juhász László, a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda

Ez a korlátozás természetesen csak az adós zálogkötelezett vagyonára vonatkozik, amennyiben harmadik személy a zálogkötelezett, ő nem hivatkozhat erre a korlátozásra.

Az új szabályok szerint tehát a csődeljárásban a biztosított kategóriába csak a zálogjoggal (óvadékkal) biztosított követelések kerülnek, s azok, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán végrehajtási jog van bejegyezve vagy a végrehajtás során az adós vagyontárgyát lefoglalták. Az új szabályok miatt a bankok módosítani fogják a hitelnyújtás feltételeit és az új Ptk.-nak megfelelő biztosítékokat fognak alkalmazni, hogy a követelésük egy esetleges csődeljárás esetén megfelelően biztosítva legyen.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, Dr. Juhász Lászlóval készült sorozat következő, hetedik részét hamarosan közöljük – a szerk.)