A 2014. június 14. óta hatályban lévő új kormányrendelet hatályon kívül helyezte a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999 (II.5.) számú kormányrendeletet, amely előírta, hogy egyes kivételektől eltekintve az online megrendelt termékekre vonatkozóan kötött ügylettől a fogyasztó a termék kézhezvételét követő 8 munkanapon belül indokolás nélkül elállhatott.
A fogyasztó elállási joga és kötelezettségei
Az új szabályozás értelmében is megilleti a fogyasztót az indokolás nélküli elállás joga, azonban a jog gyakorlására nyitva álló határidő 14 napra nőtt. Az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt főszabály szerint a termék átvételétől kell számítani.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni minden olyan esetben, amikor a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt bármikor elküldi; nem szükséges, hogy az 14 napon belül meg is érkezzen az eladóhoz. Az elállásra vonatkozó nyilatkozat bármilyen egyértelmű formában megtehető, de az új rendelet mellékletében megtalálható egy külön erre a célra elkészített nyilatkozat-minta is.
Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül a vállalkozásnak saját költségen visszaküldeni, illetve átadni, kivéve azt az esetet, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza.
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői kiemelték: a fogyasztó kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, és azt is csak akkor, ha a vállalkozás azt nem vállalta külön magára.
A fogyasztó ezen kívül főszabály szerint csak a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért felel, a termék általános használatából eredő értékcsökkenésért a fogyasztónak nem keletkezhet fizetési kötelezettsége.
Az elállásra vonatkozó rendelkezés
A rendelet elállásra vonatkozó rendelkezése fogyasztóvédelmi jellegű, és elsősorban a távollévők közötti kereskedelem sajátos kockázatainak ellensúlyozásául szolgál. Amennyiben a fogyasztó boltban vásárol meg egy terméket, úgy lehetősége van azt kipróbálni, távollévők között az elállási jog többek között azt a célt is szolgálja, hogy a fogyasztó kipróbálhassa a terméket, és amennyiben nem felel meg az elvárásainak, visszakaphassa a vételár összegét.
Az új szabályozás azonban az eddigieknél is több lehetőséget nyújthat a fogyasztók számára a visszaélésszerű, rendeltetésellenes joggyakorlásra, hiszen az immár 14 napos határidőn belül indokolás nélkül küldhetik vissza az általuk nemkívánatosnak ítélt termékeket, amely határidő lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy ne csak kipróbálják a terméket, hanem rövid ideig ugyan, de használhassák is azt.
A Polgári Törvénykönyv által előírt joggal való visszaélés tilalma alapján – bár a bizonyítás adott esetben nehézkes lehet- nem minősül például jogszerűnek az olyan magatartás, amikor valaki eredetileg is azzal a céllal vásárol meg egy terméket, hogy azt rövid használat után az elállási jogra biztosított határidőn belül visszaküldje az eladónak, melynek következtében a szabály rendeltetésével ellentétesen ingyenesen használhatja a terméket.
A vállalkozás jogai és kötelezettségei
A fogyasztó elállása esetén a vállalkozás köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül visszatéríteni a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget, ideértve a teljesítéssel összefüggésben felmerült költségeket is.
A vállalkozás azonban mindaddig visszatarthatja ezt az összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy visszaküldését minden kétséget kizáróan nem igazolta – hangsúlyozták a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértői.
Ezen felül a vállalkozás köteles a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, a nyilatkozat-mintáról, a termék visszaküldésével kapcsolatos költségek viseléséről, valamint arról is tájékoztatni, ha a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog, illetve azokról a körülményekről, melyek esetén azt elveszítheti.
Az elállási jog alóli kivételek
Az új rendelet is meghatároz bizonyos kivételeket, melyek estében a fogyasztókat nem illeti meg a fentiekben ismertetett indoklás nélküli elállás joga. Így például indokolás nélkül továbbra sem állhat el a fogyasztó a szerződéstől romlandó vagy egyértelműen a fogyasztó személyére szabott termékek, hírlap, folyóirat esetében, vagy új kategóriakánt bizonyos olyan zárt csomagolású termékek esetében, melyek higiéniai vagy egészségvédelmi okokból a felbontást követően nem küldhetőek vissza.