Testvérek közt is – újabb bonyodalmak a kkv-definíció értelmezésében

Vágólapra másolva!
Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (kkv) minősül-e vagy sem – mutatott rá egy létező problémára a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Fehér Tamás hangsúlyozta: ennek a kérdésnek a kkv-kat megillető különböző kedvezmények miatt igen komoly következményei vannak.
Vágólapra másolva!

A képet tovább homályosítja, hogy a NAV a közelmúltban megváltoztatta az alig egy évvel ezelőtt közzétett állásfoglalását és kimondta: a kis- és középvállalkozások definíciójának alkalmazásakor a társaság testvérvállalatának az adatait konszolidált beszámoló hiányában is számításba kell venni.

A megváltoztatott értelmezés akár több száz adózót is érinthet, egyben pedig tovább fokozza a kkv-státusz körüli bizonytalanságokat – figyelmeztetett a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A kkv-státusz és privilégiumai

A szabály viszonylag egyszerű: egy vállalkozás kkv-nak minősül akkor, ha egy adott naptári évben 250-nél kevesebb főt foglalkoztat és nettó éves árbevétele az 50 millió eurót, vagy mérlegfőösszege a 43 millió eurót nem haladja meg. Ha a vállalkozás kkv-nak minősül, akkor a jelenlegi jogszabályok alapján számos kedvezményben részesül.

Csak az adózási kedvezményeket sorba véve: kisvállalkozásoknak nem kell az egymás közötti ügyleteikről transzferár-dokumentációt készíteniük, a kkv-k élhetnek a társaságiadó-törvény több kedvezményével, így a beruházási adóalap-kedvezménnyel, a tárgyi eszköz beszerzéséhez igénybe vett hitelkamat után járó adókedvezménnyel, vagy egyes fejlesztési adókedvezményekkel.

Szintén jelentős kedvezmény, hogy a mikro-, vagy kisvállalkozások mentesülnek az innovációsjárulék-fizetési kötelezettség alól. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy több, állami pályázaton való részvétel feltétele a kkv-minősítés, egyértelmű, hogy kitüntetett helyzetben vannak azok, akik meg tudnak felelni a kkv-kritériumoknak – indokolta dr. Fehér Tamás.

Ahol a bajok kezdődnek

Amennyiben egy társaság vállalatcsoportba tartozik, úgy a kkv-minősítéshez nem elegendő az, hogy önmaga a társaság megfeleljen a fenti feltételeknek, hanem a vállalatcsoportba tartozó társaságoknak együttesen, összevonva kell a feltételeknek megfelelniük. Ez a kitétel azonban a gyakorlatban számos probléma okozója.

Nincs egyértelmű rendelkezés és iránymutatás arra, hogy mi történik, ha a vállalatcsoportba tartozó valamely társaság pénzügyi éve nem egyezik meg a naptári évvel. Melyik évet kell figyelembe venni a kkv-minősítés számításánál? Ugyancsak nem tisztázott, hogy mi történik, ha a vállalatcsoport összetételében év közben változás áll be – mert például valamely, a vállalatcsoportba tartozó társaság, értékesítésre kerül.

Figyelembe kell-e ezt a társaságot venni, avagy nem? Ugyancsak gondot okoz a mérlegek készítésének időpontja. A kkv-minősítés az előző év mérlegadataiból indul ki. Azonban több országban (például Cipruson) akár egy év is eltelhet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között. Ez szintén megoldhatatlan problémákhoz vezethet a gyakorlatban – sorolta a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

180 fokos fordulat az adóhatóság álláspontjában

Nem segíti elő az egységes jogalkalmazást az sem, hogy időközben egy, a minősítéssel kapcsolatos nagyon lényeges kérdésben az adóhatóság álláspontja is megváltozott. Míg a törvényszöveg alapján egyértelmű, hogy a társaság anyavállalatát, vagy leányvállalatát a vállalatcsoportba tartozónak kell tekinteni (azaz adataikat a határértékek számításánál figyelembe kell venni), nem volt egyértelmű, hogy konszolidált beszámoló hiányában a testvérvállalkozások is a vállalatcsoportba tartoznak-e.

Ebben az ügyben a NAV 2013 során megnyilvánult, amikor nyilvános állásfoglalásában kimondta: konszolidált beszámoló hiányában a testvérvállalkozások nem tartoznak a vállalatcsoportba, a kkv-definíció alkalmazásakor a testvérvállalkozások pénzügyi adatait nem kell figyelembe venni.

Alig egy év elteltével azonban az adóhatóság fenti álláspontja gyökeresen megváltozott. A NAV közelmúltban közzétett állásfoglalása szerint a testvérvállalkozások adatait mégiscsak figyelembe kell venni a társaság kkv minősítésénél.

Amellett, hogy az adóhatóság álláspontjának ezen gyökeres megváltozása nem fokozza a jogbiztonságot, az új álláspont kifejezetten rossz hír azon társaságoknak, amelyek anya- és leányvállalataik adatainak beszámításával kkv-knak minősülnének ugyan, de testvérvállalkozásaik adatainak figyelembe vételével már nem. Az ilyen vállalkozások, amelyek száma akár a több százat is elérheti, kiszorulnak a kkv-státusz nyújtotta kedvezményekből.

Hogyan tovább?

Úgy tűnik, a vállalkozásoknak érdemes évről évre folyamatosan figyelniük azt, hogy kkv-nak minősülnek-e vagy sem. Láthatóan az is megtörténhet, hogy változatlan jogszabályi környezet ellenére is gyökeres változás áll be a kkv-minősítés egyes kritériumainak értelmezésében. Emiatt is fontos, hogy a minősítést a hazai és uniós joganyagot is értő, képzett szakértőkre bízzák az adózók – mutatott rá végezetül dr. Fehér Tamás.