Eversheds: ezek a reklámadó törvény legfontosabb rendelkezései

Monitors screen 'Protest against the new media tax' in the independent tv network RTL Klub, Hungary's largest commercial media company in Budapest on June 5, 2014. Hungary's media companies are up in arms over a proposed tax on adverts that industry insiders say would cripple the sector as well as tighten the government's hold on the press. Over 60 companies, including TV channels, radio stations, newspapers and websites are going off-air, or printing black front pages in protest at the proposed bill, which would slap a tax of up to 40 percent on ad revenue. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK

A Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szegedi Ildikó átfogó írásában az augusztus 15-én hatályba lépett, a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény legfontosabb rendelkezéseit ismerteti. Számos kérdés merül fel a jogszabály kapcsán, így például érdemes tisztázni a reklámadó alanyainak személyét, az adóköteles tevékenységeket, a reklám fogalmát, az adó alapját érintő tudnivalókat, nem különben az adó mértékét és megfizetésének módját.

A reklámadó törvényt már a hatályba lépését megelőzően jelentős mértékben módosították a 2014. évi XXXIV. törvénnyel. A jogszabály már 2014. augusztustól 20-i határidővel adóbevallási és adófizetési kötelezettséget ír elő a reklámot közzétevők számára és a módosítás alapján már nemcsak a reklámokat megjelentető, hanem a reklámokat megrendelő vállalkozások is adóalanynak minősülnek.

Számos kérdés merül fel a jogszabály kapcsán, így például érdemes tisztázni a reklámadó alanyainak személyét, az adóköteles tevékenységeket, a reklám fogalmát, az adó alapját érintő tudnivalókat, nem különben az adó mértékét és megfizetésének módját – fejtette ki elöljáróban dr. Szegedi Ildikó,a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.

A reklámadó alanyai

A reklámadó alanyai a reklámot közzétevő, hasznosító személyek, akik alatt a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató; az olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé; a sajtótermék kiadója értendő.

Adóalany továbbá a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet; az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.

Adófizetésre a reklám közzétételének megrendelője kötelezett, kivéve, ha az előzőekben felsorolt alanyok nyilatkozatot tettek a részükre az őket terhelő adókötelezettségről és az adófizetési kötelezettség teljesítéséről, vagy arról, hogy nem terheli őket adófizetési kötelezettség. A nyilatkozatot a számlának, szerződésnek vagy más számviteli dokumentumnak kell tartalmaznia.

Adóköteles tevékenységek

Ilyen tevékenységnek minősül a reklám közzététele a médiaszolgáltatásban; a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben; a szabadtéri reklámhordozón; bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon; az interneten túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon – ismertette dr. Szegedi Ildikó.

A reklám fogalma

A reklámról szóló törvény alapján a gazdasági reklám és a kereskedelmi közlemény minősül reklámnak. A gazdasági reklám olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A kereskedelmi közlemény pedig olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató jogi személy árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Saját célú reklám a reklámadó törvény szerint: a reklámközzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám.

Az adó alapja és mértéke

A reklámadó alapja eltérő a reklámot közzétevő és a reklám megrendelője vonatkozásában. A reklámközzétevő esetében a reklámadó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel, a saját célú reklám esetén a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.

A reklám megrendelője esetében a reklámadó alapja, a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének két és félmillió forint összeget meghaladó része.

A reklámot közzétevő adóalany esetén a reklámadó sávosan progresszív. Az adó mértéke az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, az adóalap 0,5-5 milliárd forint közötti része esetén egy százalék, 5-10 milliárd forint közötti része esetén tíz százalék, 10-15 milliárd esetén húsz, 15-20 milliárd esetén harminc, míg a 20 milliárd forintot meghaladó része után negyven százalék.

Kapcsolt vállalkozások esetében az egyes adóalanyok adóalapját össze kell adni és az együttes adóalap után kell az adót a fenti mértékkel kiszámítani és a fizetendő adót arányosan fel kell osztani az egyes adóalanyok között.

Az adó mértéke a reklám közzétételének megrendelője, mint adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének két és félmillió forint összeget meghaladó részének húsz százaléka. A jogszabály további pontos rendelkezéseket tartalmaz a reklámadó megfizetési módjára – emelte ki a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.