Új fogyasztói jogok: nincs több rejtett költség, nincs előre kipipált négyzet

Lassú a fejlődés, pedig lenne rá igény

Az új uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján, a korábbi szabályozással ellentétben immár jogszabályi kötelezés van arra nézve, hogy a vásárlók utóbb szembesüljenek az úgynevezett rejtett költségekkel. Arra sincs már mód, hogy az internetes oldalakon bizonyos szolgáltatás igénylésére szolgáló kis négyzetek alapértelmezett helyzetben be legyenek jelölve, előre ki legyenek pipálva.

A kereskedőknek világosan fel kell tüntetniük az értékesítésre szánt termék vagy szolgáltatás teljes költségét. A vásárlónak így nem kell tartania attól, hogy olyan pótdíjakkal, extra költségekkel szembesül, amelyekről nem volt tudomása a termék vagy szolgáltatás megrendelése előtt.

A feltüntetett árra tehát semmilyen rejtett költség, járulék nem rakódhat, hiszen maga a szerződés alapesetben rendezi a szállítási feltételeket, a teljes költséget, és mindenféle egyéb díjat, a teljesítés minden részletét.

Nincs alapértelmezett bejelölés

Tiltott immár az a gyakorlat is, hogy a kereskedő weboldalán – például internetes repülőjegy-vásárlás esetén – a különböző extra szolgáltatások (biztosítás, autóbérlés stb.) igénylésére szolgáló négyzetek alapértelmezett helyzetben be vannak jelölve.

Ennek ugyanis az volt a következménye, hogy a vevő, amennyiben elmulasztotta eltávolítani a bejelölést, szándékával ellenkezően megvásárolta ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat is.

Hitelkártya, forródót, elállási idő

A kereskedők már csak akkora pótdíjat számíthatnak fel a hitelkártyával vagy egyéb fizetőeszközzel történő fizetésért, amennyibe nekik az adott fizetési eszköz, rendelkezésre bocsátása ténylegesen kerül. A szerződéskötés céljából a kereskedő telefonos elérését lehetővé tevő forródrót szolgálatok esetében a telefonhívásért csak a telefonos alapdíj felszámítható.

Míg korább 8 nap állt nyitva a fogyasztónak, hogy elálljon a szerződéstől, jelenleg ez a határidő 14 napra növekedett. Az elállási határidő kezdete a termék átvételének, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése napja.

Az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal hosszabbodik meg, vagyis, ha a kereskedő nem említi előre, hogy mennyi ideig gondolhatja meg magát a vevő, akkor egy évre nyúlik ez az időszak.

További változás, előírás, hogy amennyiben a kereskedő a magát meggondoló fogyasztóval akarja megfizettetni az áruk visszaküldésének költségét, arról előzetesen egyértelműen tájékoztatnia kell a fogyasztókat, egyéb esetben neki kell állnia az ilyen költségeket.

Tisztább és pontosabb fogalmak

A júniusban hatályba lépett új fogyasztóvédelmi uniós irányelvtől azt várják, hogy a fogyasztó sokkal könnyebben tehet majd panaszt, és könnyebben érvényesítheti majd a jogait, elsősorban az online megrendelésekkel összefüggésben. A változásokat kizárólag a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződésekre kell alkalmazni, vagyis a szabályozás nem érinti a vállalkozások egymás közti ügyleteit.

A fogalmak kapcsán is előírás, hogy azokat pontosítani kell, világosítani kell. Így kellékszavatosságról akkor beszélhetünk, ha a szerződést kötő felek kölcsönösen ellenszolgáltatással tartoznak egymásnak: az egyik fél jellemzően termék, szolgáltatás nyújtásával, a másik fél vételár fizetésével tartozik.

Forrás: AFP/Klaus Ohlenschläger

Hibás teljesítés esetén a kellékszavatosság jegyében a másik féltől a hiba kijavítása, a termék, szolgáltatás kicserélése, illetve az ár leszállítása kérhető. Abban az esetben pedig ezek nem vezetnek eredményre, a szerződéstől el is állhat a sérelmet szenvedett fél.

A termékszavatosságra vonatkozó szabályok a vállalkozás, kereskedés által a fogyasztónak eladott ingó dolog hibája estén bírnak jelentőséggel. A fogyasztó ugyanis ebben az esetben közvetlenül fordulhat a termék gyártójához, és követelheti a hiba kijavítását, vagy a termék kicserélését. Lényeges, hogy ezzel az igénnyel kizárólag ingó dolog, vagyis valamely áru, termék hibája esetén élhet a fogyasztó, ingatlan megvásárlásakor, vagy valamilyen szolgáltatás igénybevételekor erre nincs lehetőség.

Termékszavatosságra hivatkozni, e körben igényt támasztani kizárólag fogyasztó tud, vagyis a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy, gazdasági társaságokat, jogi személyeket ezek a termékszavatossági jogok nem illetnek meg.