Milyen névvel indítsunk vállalkozást? (1. rész)

2014.10.09. 10:00

A gazdasági élet szereplőinek nagyon fontos érdeke, hogy oda figyeljenek vállalkozásuk cégneve, védjegye és domain neve megválasztásakor – mondta el az Origónak a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Rostás Péter kétrészes írásában alapos áttekintést ad a cégnév, a domain név jogi környezetéről. Most az első részt olvashatják.

 Ha hihetünk a bizakodó hangoknak, kilábaló félben vagyunk a válságból, így egyre kedvezőbb az üzleti környezet egy vállalkozás, vagy akár egy nagyratörő, innovatív startup megalapításához. Egy üzlet beindításánál a legelső előtti lépés az, hogy kitaláljunk egy jól hangzó nevet a cégünknek – fejtette ki elöljáróban a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Annak érdekében, hogy majdani ügyfeleink könnyedén megtaláljanak minket a versenytársaink sűrűjében, érdemes a kereskedelmi névvel egyező honlapcímet, illetve termék-, vagy szolgáltatásnevet kreálnunk magunknak.

Dr. Rostás Péter szerint itt azonban érdemes megállni egy pillanatra, ugyanis már ez a lépés is alapos megfontolást igényel. A cégnevek (kereskedelmi nevek), domain nevek (honlapcímek), valamint a védjegyek (termékek, szolgáltatások márkaneve) ütközése esetén ugyanis különböző jogi érdekek sérülhetnek.

A cégnév

A cégnév minden esetben tartalmazza a cégformát (például: Bt., Kft., Zrt.) és a vezérszót, ami a cég azonosítását, illetve a konkurensektől való megkülönböztetést szolgálja, ezért fontos követelmény, hogy annak egyértelműen különböznie kell más, Magyarországon bejegyzett cég elnevezésétől, illetve nem lehet megtévesztő.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a cégbejegyzési kérelmünk elutasítását, érdemes a benyújtás előtt rákeresni a Céginformációs szolgálat ingyenes cégkeresőjében, nem foglalt-e már a cégnevünk, illetve van-e olyan, ami azzal a megtévesztésig hasonló.

A védjegy – nemzeti vagy nemzetközi oltalom

Az adott megjelölés védjegyként való bejegyzése esetén is fontos, hogy az nem lehet azonos, vagy hasonló, illetve összetéveszthető egy korábban már bejegyzett védjeggyel az azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében. Éppen ezért, mielőtt benyújtanánk a védjegy bejegyzése iránti kérelmünket, érdemes a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SzTNH) honlapján elérhető védjegykeresőt igénybe venni.

A Magyarországon bejegyzett nemzeti védjegy csak belföldön nyújt oltalmat, de szerezhetünk más országokban is védjegyoltalmat, vagy akár közösségi védjegyet is bejegyeztethetünk, amelynek oltalma az Európai Unió minden tagállamában fennáll. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy a nemzeti védjegyünket úgynevezett nemzetközi bejelentés útján a Szellemi Tulajdon Világszervezetén (WIPO) keresztül kiterjesszük a világ más országaira is.

Dr. Rostás Péter, a Szabó Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjeForrás: Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda

A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője szerint ebben az esetben is fontos, hogy rákeressünk a különböző (közösségi, illetve nemzetközi) védjegyadatbázisokban az általunk bejegyezni kívánt védjegyre. Sőt, ha egyelőre még csak nemzeti védjegyet szeretnénk lajstromoztatni az SzTNH-nál, de már tervezzük, hogy pár évvel később szélesebb körű védjegyoltalmat szerzünk, már a magyar védjegybejegyzési kérelem benyújtása előtt érdemes ellenőriznünk a közösségi és nemzetközi védjegyadatbázist is.

A domain név

A domain név egy internetes címet azonosító egyedi név, amely általában a felső szintű domainból (ezek lehetnek országkódok például: „hu” vagy „eu”, vagy úgynevezett általános felső szintű domainek például: „com”), valamint az azt megelőző másodszintű domainból áll. Ahogyan az internet egész működése az önszabályozás elvén alakult ki, úgy fejlődött ki különböző civil szervezetek és a felhasználók konszenzusa alapján a domain nevek nyilvántartásának rendszere is.

Az egyik legfontosabb ilyen szervezet a IANA, amely a felső szintű domainek kezelőinek kijelöléséért felelős. A IANA által kijelölt szervezetek feladata, hogy megalkossák az adott felső szintű domainek alá tartozó domain nevek regisztrálására vonatkozó szabályrendszert összhangban a IANA vonatkozó irányelveivel.

Magyarországon ez a szervezet az Internet Szolgáltatók Tanácsa (ISZT), amely kidolgozta a .hu országkód szerinti domainekre vonatkozó Domainregisztrációs Szabályzatot. Ez alapján domain nevet igényelni az ISZT által felhatalmazott regisztrátorok egyikén keresztül lehet. Dr. Rostás Péter kiemelte: a Domainregisztrációs Szabályzat nem jogszabály, mégis kötelező a felekre nézve, ugyanis a regisztrátorok az ISZT-vel kötött megállapodásuk alapján minden igénylővel ugyanazt az igénylőlapot íratják alá, amely egyfajta általános szerződési feltételként hivatkozik a szabályzatra, így az a domain-igénylő és a regisztrátor közötti szerződés részévé válik.

Az EU-ban székhellyel, vagy lakóhellyel rendelkező személyek az EURid általt akkreditált regisztrátorokon keresztül .eu legfelső szintű domain nevet is igényelhetnek. Az ilyen domain igénylőjének a regisztrátorral kötött szerződése során el kell fogadnia számos szabályzatot, amelyek a vonatkozó EU-s rendeletek mellett tovább részletezik a bejegyzés feltételeit.

A magyarországi vállalkozásoknak a fenti két országkód szerinti felső szintű domain igénylésén kívül lehetőségük van bizonyos általános felső szintű domainek, például .com domain regisztrálására is. Ez utóbbi kiterjesztésű domaineket az ICANN által akkreditált regisztrátorokon keresztül lehet igényelni, amelynek során az igénylőnek el kell fogadnia a .com domainre vonatkozó szabályzatokat, köztük az Egységes Domain Név Vitarendezési Irányelvet, ami szintén nem jogszabály, viszont a felekre kötelező érvényűvé válik.

(A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjével készült második részében dr. Rostás Péter a domain név igénylésekor felmerülő lehetséges jogsértések kockázatáról ad áttekintést – a szerk.)