SZ-K-T: nem minden elektronikus pénz, ami fénylik (2. rész)

2014.12.14. 17:18

A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője háromrészes írása első részében figyelmeztetett arra, hogy mennyire is fontos betartani a bankkártyák használatára vonatkozó biztonsági előírásokat. A most olvasható második részben az elektronikus pénzzel kapcsolatos további jogi tudnivalókat ismerteti.

Alappal merülhet fel a kérdés, ajánlatos-e egyáltalán bármikor megadnunk az online fizetésnél a bankkártya adatainkat egy internetes oldalon, ahol köztudottan a legkülönfélébb veszélyforrásoknak (vírusok, kémprogramok, trójaiak, hijackerek, rootkitek, keyloggerek stb.) vagyunk kitéve.

Erre a kérdésre adott egyik lehetséges válaszként alakult ki az úgynevezett Paypal-típusú fizetési mód – húzta alá dr. Rostás Péter.

A Paypal-típusú fizetési mód

Ennek az online fizetési módozatnak az alapötlete, hogy egy úgynevezett elektronikuspénz-kibocsátó intézmény (például: Paypal, Skrill, Neteller, Payza stb.) beékelődik a vásárló és a kereskedő közé. A vásárlónak, miután e-mail címének és alap adatainak megadásával számlát nyitott egy ilyen pénzforgalmi szolgáltatónál, a web-áruház honlapján keresztül történő online fizetésnél már elegendő csak a regisztrált e-mail címét megadni, vagyis nincs szükség a bankkártya-adatokra.

A Paypal-típusú fizetési mód tulajdonképpen azon a kikezdhetetlen logikai alapelven nyugszik, miszerint „a tolvajok csak azt nem lopják el, ami nincs”. Egy ilyen elektronikus Paypal-számla ugyanis önmagában nem biztonságosabb, mint egy internetbankon keresztül vagy kártyaadatok megadásával is hozzáférhető bankszámla, de többnyire csak nagyon rövid ideig (közvetlenül az internetes vásárlást megelőzően) és csak kis összeget tárolnak rajta (amennyi az interneten rendelt termék kifizetéséhez éppen szükséges).

Így, ha még sikerülne is illetékteleneknek a Paypal-számlát feltörniük, akkor sem igen tudnának nagyobb összeget leemelni róla.

Az elektronikuspénz-kibocsátók szabályozása

Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények – a bankokhoz hasonlóan – a pénzforgalmi szolgáltatók közé tartoznak, így a jogosulatlan terhelésekre vonatkozó kárfelelősségi szabályok esetükben is megfelelően alkalmazandók. Vagyis az elektronikuspénz-kibocsátónál nyitott számla tulajdonosa köteles a számlához tartozó azonosító adatokat, jelszavakat titokban tartani és a biztonsági előírásokat betartani.

Továbbá, ismertette a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője, köteles haladéktalanul bejelenteni, ha attól tart, hogy az azonosító adatait illetéktelenek megszerezték. A számlatulajdonos viseli a birtokából kikerült, vagy ellopott jelszóval történt tranzakciókból eredő kárt 45 ezer forintig a bejelentés megtétele előtt. Azt követően a kár teljes mértékben az elektronikuspénz-kibocsátót terheli.

Az uniós jogharmonizációnak köszönhetően az EU más tagállamaiban működő elektronikuspénz-kibocsátókra a magyarhoz hasonló szigorú engedélyezési, működési és biztonsági előírások vonatkoznak. Ennek eredményeképpen például egy londoni vagy luxemburgi elektronikuspénz-kibocsátó hasonló feltételek mellett, szinte azonos kárfelelősségi szabályok alapján nyújthatja szolgáltatását, mint a budapesti központú versenytársuk.

Nem minden elektronikus pénz, ami fénylik

Maga az elektronikus pénz egy elektronikusan tárolt összeg, amelyet pénzeszköz átvétele ellenében bocsátanak ki meghatározott fizetési műveletekhez, és amelyet a kibocsátóján kívül más is elfogad. Ha az ügyfél a bankszámlájáról számlapénzt utal át az elektronikuspénz-kibocsátónak, az haladéktalanul, névértéken elektronikus pénzt bocsát ki, és köteles azt bármikor visszaváltani az ügyfélnek.

Ezzel szemben a világhálón számos olyan úgynevezett virtuális pénzzel találkozhatunk, amelyek szintén rendelkeznek ugyan az elektronikus pénz egy vagy több tulajdonságával, mégis kívül esnek a jogi szabályozás körén.

Dr. Rostás Péter, a Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértője

Forrás: Origo

Ilyenek például a hálózatban játszható játékokban használt fizetőeszközök, a különböző törzsvásárlói hűségprogramok keretében adott hűségpontok vagy akár a Bitcoin. Különösen az utóbbiak az átlag felhasználóban a biztonság és megbízhatóság hamis benyomását kelthetik, elfedve a szabályozatlanságukból eredő kockázati tényezőket.

Egy virtuális pénznemet ugyanis bárki létrehozhat bármiféle engedély vagy hatósági felügyelet nélkül – hangsúlyozta dr. Rostás Péter.

A virtuális pénz kitalálója tetszése szerint határozhatja meg a virtuális pénz kibocsátására és használatára vonatkozó szabályokat, és azokat bármikor meg is változtathatja. Különös kockázatot jelent, ha a virtuális pénznek saját árfolyama van, ugyanis teljesen kiszámíthatatlan, hogy az árfolyam-ingadozást milyen tényezők befolyásolják.

Egy virtuális számla a jogosulatlan terhelések esetén sem nyújt a felhasználónak semmilyen védelmet. Mindezeken felül a virtuális pénz használata adott esetben akár adójogi, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályokba is ütközhet.

(A Szabó, Kelemen és Társai Ügyvédi Iroda szakértőjével készült háromrészes írás harmadik részét hamarosan közöljük – a szerk.)