Pontosításra kerültek az óvadék alapítására vonatkozó szabályok (1. rész)

euró bankjegy pénz
Már nem a biztonság a legfontosabb az új állásban, hanem a bérezés és a juttatások
Vágólapra másolva!
2015. január elsejei hatállyal módosultak azok a jogszabályok, amelyek alkalmazásával az ügyfelek a befektetési vállalkozásnál lévő pénzügyi eszközöket óvadékul tudják lekötni.
Vágólapra másolva!

Az új szabályok a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvénynek („Bszt.”) az ügyfél pénzügyi eszközeinek kezelésére vonatkozó rendelkezéseiben találhatók.

Ezek a rendelkezések speciális, kiegészítő előírásokat tartalmaznak a 2014. március 15. napjától hatályos új Polgári törvénykönyv („Ptk.”) óvadéki szabályaihoz képest – mutattak rá a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértői kétrészes írásuk most olvasható első részében.

Az óvadék lehetséges tárgya

Az óvadék a Ptk. szerint a zálogjog speciális formája. Különlegességét a lehetséges zálogtárgy adja, amely pénz, vagy azzal a forgalomban azonos vagy ahhoz hasonló funkciót betöltő likvid, könnyen értékelhető és értékesíthető eszköz lehet, aminek így mind a lekötésére, mind pedig az abból való kielégítésre speciális, az általános zálogjogi szabályoknál egyszerűbb szabályok vonatkozhatnak.

Ennek megfelelően a Ptk. szerint óvadéki tárgy pénz, fizetési számlakövetelés, okirati vagy dematerializált értékpapír, illetve – meghagyva az egyéb jogszabályokban való további kiterjesztő szabályozás lehetőségét – jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgy lehet – ismertette dr. Tomori Erika és dr. Zrónik Edina.

A Bszt. új, speciális rendelkezése tovább bővíti az óvadék lehetséges tárgyát. Eszerint az a befektetési vállalkozás által nyilvántartott más pénzügyi eszközön (így – az átruházható értékpapíron kívül – a pénzpiaci eszközön, a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapíron, az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz, hozamhoz, az áruhoz kapcsolódó opción, határidős ügyleten, bármely más származtatott ügyleten) és a befektetési vállalkozás az ügyfél követeléseire vezetett pénzszámla, az úgynevezett ügyfélszámla-követelésen is alapítható.

A Ptk. fogyasztói zálogszerződésre vonatkozó előírásaihoz képest további eltérés, hogy az óvadék tárgya a fogyasztónak minősülő óvadéki kötelezett tulajdonába az óvadéki szerződés megkötését követően kerülő ügyfélszámla-követelés, és körülírással meghatározott pénzügyi eszköz is lehet.

Az óvadék alapítása

A Ptk. a fogyasztói zálogszerződésre – így az olyan óvadéki szerződésre is, amelyben az óvadéki kötelezett természetes személy, és az óvadéki tárgy elsősorban az óvadéki kötelezett szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá az óvadékkal biztosított követelés nem az ügyfél szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, – az általános szabályokhoz képest – fogyasztóvédelmi rendelkezésként – korlátozást is tartalmaz.

Előírja, hogy óvadéki tárgy csak az óvadéki kötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát az óvadéki kötelezett az óvadék jogosultja által nyújtott kölcsön illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg.

A Ptk. az óvadék alapítására vonatkozóan viszonylag részletes szabályozást tartalmaz – emelték ki a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértői.

Első szabály: pénzen (érme, bankjegy), valamint okirati formában megjelenő úgynevezett „fizikai” értékpapíron elsősorban kézizálogjogként birtokátruházás útján (pénz esetében további lehetőségként – a Ptk. fizetésre vonatkozó szabályai kiterjesztésével – a fizetési számlára való befizetéssel és a jogosult számlájára való átutalással is); míg – ez pedig már a második kikötés - dematerializált értékpapíron elsősorban szintén kézizálogként, az értékpapírnak a jogosult értékpapírszámlájára való átutalással lehet óvadékot alapítani.

Ezen felül, dematerializált értékpapír és bankszámlapénz (azaz fizetési számla-követelés) esetén az óvadékba adás további módja az óvadékul szolgáló összeg, illetve értékpapír zárolása a kötelezett fizetési, illetve értékpapírszámláján.

Forrás: AFP

Negyedik megkötés: dematerializált értékpapíron és bankszámlapénzen (fizetési számla-követelés)– a fentieken túl – óvadék az óvadéki kötelezett, mint számlatulajdonos, a számlavezető bank és az óvadéki jogosult közötti háromoldalú megállapodással is alapítható.

Ez a megállapodás létrehozza a számlavezető bank azon kötelezettségét, hogy az óvadéki jogosult hozzájárulása nélkül ne fogadja el a számlatulajdonos óvadékul szolgáló összeg feletti rendelkezését, illetve másik oldalról, biztosítja az óvadéki jogosult számára azt a jogot, hogy az óvadék érvényesítése érdekében rendelkezhessen az óvadéki kötelezett bankszámlája (fizetési számlája) felett.

A megállapodás csak írásban érvényes és e nélkül a számlavezető bankkal, mint kötelezettel szemben nincs hatálya sem a felek közötti óvadéki szerződésnek, sem az arról való értesítésnek – hangsúlyozta dr. Tomori Erika és dr. Zrónik Edina.

Ha az óvadék jogosultja maga a számlavezető bank

A Ptk. további speciális szabályt ír elő arra az esetre, ha az óvadék jogosultja maga a számlavezető bank: az óvadék megalapításához ekkor elegendő az óvadéki szerződés, sem az említett háromoldalú megállapodásra, tehát sem további banktechnikai műveletre (pl. zárolás) nincs szükség, az óvadékba adást azonban a számlavezetőnek ekkor is fel kell tüntetnie a számlakivonaton és egyéb egyenlegközlő iraton.

(A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértőivel készült kétrészes írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)