Megemelkedhet a fizetési meghagyási eljárások egymilliós értékhatára

dr. Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke

A gazdasági élet és a piac igényeinek megfelelően a fizetési meghagyási eljárások jelenlegi egymilliós értékhatára feljebb emelkedhet a jövőben és a jogalkotó azt akár öt-hét millió forintnál is meghúzhatja – mondta el az Origónak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke. Dr. Tóth Ádám – akit a napokban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki – arról is beszélt, hogy Magyarország az úgynevezett nemperes eljárások felé indult el a közjegyzői hatáskörök szabályozása terén, és a bíróságok munkájának segítésében nagy előrelépés lehetne az előzetes bizonyítási eljárásoknak a jelenleginél jóval gyakoribb alkalmazása.

Az Origó korábban több ízben is megírta, a kormányzat annak érdekében, hogy a bíróságok több időt fordíthassanak az érdemi ítélkezési munkára, a fizetési meghagyásos eljárásokról szóló a 2009. évi L. törvénnyel, 2010. június elsejével, a közjegyzők hatáskörébe utalta a pénzkövetelésekkel kapcsolatos fizetési meghagyásos eljárások intézését.

Az eljárások az új rendszerben jóval gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban fejeződnek be, s ennek gyakorlati következménye, hogy a hitelezők hamarabb jutnak a pénzükhöz, mint korábban, amikor még a bíróságok intézték a fizetési meghagyásokat. A fizetési meghagyások ügyintézése egy központi elektronikus rendszerben történik, melyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működtet.

A fizetési meghagyások közjegyző hatáskörbe helyezésének sikeréről, a döntés helyességéről az elmúlt években, több ízben is pozitívan nyilatkoztak igazságügyi és bírósági vezetők. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egy korábbi beszámolója szerint a nem peres ügyek mintegy harmadával történő csökkenése annak tudható be, hogy azok egyik jelentős csoportját, a fizetési meghagyásokat a közjegyzők intézik.

Változhat az értékhatár

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke elmondta: a közjegyzői nem peres eljárások egyik fontos célja a bíróságok tehermentesítése és az, hogy a bírák munkaidejükben az érdemi ítélkezési munkákkal foglalkozhassanak.

Jelenleg a fizetési meghagyási kérelemtől számított 40 napon belül a jogosult végrehajtási laphoz jut. Mindez azt is jelenti, a jogosultak gyorsabban és nagyobb biztonsággal érvényesíthetik követeléseiket, a követelések behajtása pedig felgyorsult. Mindennek egyértelműen kedvező hatása van a gazdasági életre, a cégek egymás közti ügyleteire és általában véve is pozitívak a társadalmi tapasztalatok.

Dr. Tóth Ádám rámutatott: a gazdasági élet és a piac igényeinek megfelelően a fizetési meghagyási eljárások jelenlegi egymilliós értékhatára feljebb emelkedhet a jövőben és a jogalkotó azt akár öt-hét millió forintnál is meghúzhatja.

A törvény jelenleg ugyanis azt mondja, hogy kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető az olyan lejárt pénzkövetelés, amelynek összege az egymillió forintot nem haladja meg. Ezen összeg felett választható a fizetési meghagyás vagy a peres eljárás is. A gazdasági racionalitás és a tapasztalatok szerint azonban az egymilliós értékhatárt érdemes lenne öt-hét millió forintnál meghúzni, vagyis ilyen összegű lejárt pénzkövetelések is kizárólag fizetési meghagyás útján lennének érvényesíthetőek.

dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Tavaly októberben a Közjegyzők Nemzetközi Szövetsége (L'Union Internationale du Notariat) Budapesten tartotta éves kongresszusát. 2013-ban már 86 ország tartozott a szervezethez, ezek az országok teszik ki a világ népességének kétharmadát és GDP-jének 60-65 százalékát. Az 1992-ben újjászervezett hazai közjegyzőség számára komoly nemzetközi elismerést jelent, hogy huszonkét év után a magyar fővárosban rendezik az éves kongresszust.

Ennek kapcsán a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke elmondta: a közjegyzői feladatok szabályozásában az európai országok különböző irányban, különböző megoldások felé indultak. Nagyon sok államban a közjegyzői okirat megkerülhetetlensége került előtérbe a jogügyleteknél, jellemző példa, hogy Franciaországban csak közokiratban lehet kötni ingatlan-bérleti szerződést.

Magyarország az úgynevezett nemperes eljárások felé indult el a közjegyzői hatáskörök szabályozása terén – az okiratok közhitelesítésén túl – jelenleg mintegy tíz nemperes eljárásban intézik az állampolgárok ügyeit. Ide tartoznak többek között a hagyatéki, illetve a fizetési meghagyásos eljárások, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartása, vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartás vezetése.

A bíróságok munkájának segítésében nagy előrelépés lehetne az előzetes bizonyítási eljárásoknak a jelenleginél jóval gyakoribb alkalmazása, ezen eljárás keretében a közjegyzők már jelenleg is elvégezhetik mindazon bizonyítási eljárásokat, amelyeket a bíróság is, azaz tanúkat hallgatnak meg, szemlét tartanak, okiratot tekintenek meg, vagy igazságügyi szakértőt rendelnek ki.

Ezek a bizonyítási eszközök ugyanolyan bizonyító erővel rendelkeznek, ugyanúgy felhasználhatóak egy esetleges későbbi peres eljárás során, mintha a bizonyítást maga a bíróság folytatta volna le, vagyis többet érnek egy egyszerű okirati bizonyítéknál.

Mégis, Magyarországon jelenleg évi 30 esetben kerül sor előzetes bizonyítási eljárásra, vagyis számukat, így jelentőségüket i, érdemes lenne növelni – mutatott rá végezetül dr. Tóth Ádám.

(Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára, Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta Dr. Tóth Ádámnak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke a magas szakmai színvonalon, a közjegyzők iránti közbizalom erősítése, az állampolgárok érdekei, és a nemzetközi kapcsolatok erősítésének szem előtt tartásával végzett munkájáért Trócsányi László minisztertől vehette át ebben a hónapban az állami kitüntetést – a szerk.)