Magyar Országos Közjegyzői Kamara: mi van, ha az örökhagyónak devizahitele volt?

Az örökség sosem öröm, és nemcsak azért mert, valaki halálához kötődik, hanem azért is, mert a filmekkel ellentétben nemcsak hatalmas vagyont, családi kastélyt, hanem bizony jelentős összegű adósságot is lehet örökölni. Az új Ptk. tavaly március 15-én lépett hatályba, azonban a legfrissebb törvénykönyvben sincs pontos útmutatás arra vonatkozóan, mi történik pontosan akkor, ha az örökhagyó devizahitellel is rendelkezett és a hitelkonstrukciói miatt beleesett az elszámolási törvénnyel érintettetek körébe.

Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke szerint bár az elszámolási törvény, és devizahiteles ügyek rendezése érdekében hozott törvényi rendelkezésekre eddig nem volt példa a magyar jogalkotásban, azonban a devizahitelekből visszamaradt adósság, vagy épp az elszámolás következtében visszajáró pénzösszeg, ugyanúgy öröklődik, mint bármilyen más hagyaték.

Ami érdekességet és némi nehézséget jelenthet az elszámolások kapcsán a MOKK szerint, az, ha a hagyatéki eljárás és az elszámoló levél kiküldése egybeesett, vagy már lezáródott a hagyatéki eljárás. Utóbbi esetben póthagyatéki eljárás keretében van lehetőség a hagyatéki leltár tételei közé felvenni az elszámolás összegét, míg ha folyamatban lévő eljárásról van szó, a hagyatéki eljárás tárgyává lehet tenni az elszámolásból származó összeget.

Az egész örökség utasítható vissza

Az örökösöknek továbbra is meghagyta az új Ptk. a lehetőséget arra, hogy visszautasítsák örökségüket, azonban fontos, kiemelni, hogy nem lehet csak az örökség egy részét, példának okáért, csak a tartozásokat visszautasítani, hanem az egész örökölt vagyont lehet visszautasítani. A visszautasítás következtében a soron következő örökös örököl.

Ha valamennyi örökös visszautasítja az örökséget, akkor minden az államra száll át. Az állam nem utasíthatja vissza az örökséget, így minden kötelezettséget teljesítenie kell, melyet a hagyatéki eljárás során megállapítanak.

A túlélő házastárs haszonélvezeti joga már nem terjed ki mindenre

Az új Ptk. további érdekessége, hogy a túlélő házastárs haszonélvezeti joga a korábbi gyakorlattal szemben, már nem terjed ki mindenre. Az özvegyet a lakott ingatlan, és az általa használt berendezési tárgyak, illetve egy gyermekrésznyi tulajdon illeti meg az örökségből – emelte ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Ettől abban az esetben van lehetőség eltérni, amennyiben azt korábban végrendeletben szabályozták. A végrendelet elkészítésénél minden esetben érdemes azonban a köteles részt is számításba venni, a jövőbeni viták elkerülése érdekében.

A köteles rész, az öröklési jog intézménye. A köteles rész az új törvény szerint, az örökség feléről harmadára csökkent. Ennek megfelelően nagyobb részről lehet szabadon rendelkezni.

Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke Forrás: Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Leszármazó hiányában az örökhagyó szülei, és özvegye ötven-ötven százalékban örökölnek. Ennek oka, hogy sokszor a szülök jelentősen támogatták gyermeküket, akinek korai halála megfoszthatja őket az „eltartójuktól”.

Az új törvény kedvezően hat az idős szülőkre is. Az özvegy a lakás és annak berendezése mellett a hagyaték további vagyontárgyainak felét is megkapja, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleire száll. Abban az esetben, ha csak az egyik szülő él, az örökség elhunyt szülőre jutó negyedét az özvegy házastárs és a még élő szülő között kerül elosztásra.

Az új Ptk. jelentős változásokat hozott

Dr. Tóth Ádám szerint összességében elmondhatjuk, hogy az új Ptk. jelentős változásokat hozott az öröklési jogban, melyek közül néhány eddig teljesen ismeretlen volt a magyar jogi viszonyok között.

Ám ha valaki előrelátó és megfelelően szeretne gondoskodni szeretetteiről, akkor még mindig megvan a lehetősége arra, hogy ezt végrendelet formájában megtegye, s ezzel elkerülje a családon belüli nézeteltéréseket, esetleges vitákat.